Egy közösség elpusztításának – mondta – a fizikai megsemmisítés mellett vannak kifinomultabb eszközei is: elveszik a tankönyveit, az iskoláját, a történetírását, a nyelvét, vagyis „elveszik a kultúráját, az emlékezetét”. „Trianon esetében, és tegyük hozzá, 1956 esetében is erre történt kísérlet” – mondta a Fidesz politikusa, megjegyezve: végül győzött a történelem, az emlékezet és a nemzet életereje. „Hiszen azok az emberek, akik megpróbálták kitörölni emlékezetünkből Trianon emlékét, ma kényszerűen, fejüket lehorgasztva, de ott vannak a trianoni emlékműveknél, és saját pártjuk nevében, ha szégyenkezve is, de egy-egy szál virágot, vagy koszorút elhelyeznek” – mondta az ellenzéki politikus.
A 2004. december 5-i, a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazásra utalva Navracsics Tibor azt mondta: „Különös fájdalom, hogy ezúttal nem idegen hatalmak erősíttették meg velünk a trianoni békediktátumot, hanem magyar politikai pártok” – mondta a Fidesz frakcióvezetője, hozzátéve: „azért kampányoltak, hogy azt, amit Trianonban megpróbáltak a magyar nemzetre ráerőltetni, azt ezúttal a magyar nemzet önként vegye magára”. Navracsics Tibor szerint „ideiglenes csatákat” nyerhetnek, de végül „a nemzeti szolidaritás, a nemzeti együvétartozás fog győzedelmeskedni”. Végh László, Sümeg alpolgármestere az ünnepségen elmondta: a város Trianon emlékműve egy két és félméter magas kőoszlopon álló, 2,4 méter szárnytávolságú turulmadár lesz, és a jövő évi Trianon-ünnepségen avatják majd fel. A leendő emlékmű alapkövét Navracsics Tibor, Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, Sümeg országgyűlési képviselője és Rédei Zsolt, a város polgármestere rakta le.
