Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos elmondta, hogy több egyeztetést folytatott Vetter Szilviával, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának vezetőjével. Egyetértettek abban, hogy át kell tekinteni a jogszabályi környezetet, és ha szükségesnek látják, a kormánybiztos a jövőben kezdeményezni fogja: akkor is lehessen büntetni az állatkínzást, ha az elkövető azzal próbálja menteni magát, hogy „csak figyelmetlen” volt. Vagyis: ne lehessen kimenekülni a büntetőjogi felelősség alól pusztán azzal, hogy valaki gondatlanságra hivatkozik.
„Ez az eset is megmutatta, mennyire fontos a társadalom számára az állatok védelme. Magyarországon európai szinten is szigorú állatvédelmi szabályok vannak, a Büntető Törvénykönyvet pedig már két alkalommal is szigorítottuk – ma bizonyos esetekben akár öt év szabadságvesztés is kiszabható állatkínzásért. Az élet azonban időről időre olyan helyzeteket hoz, amelyekre reagálnunk kell. Kötelességünk megelőzni, hogy a “figyelmetlenség” vagy a “véletlen” mögé bújtatva állatok szenvedjenek. Éppen ezért a területért felelős szakemberekkel áttekintjük annak a lehetőségét, hogy a gondatlanságból elkövetett állatkínzás is büntetendő legyen” – mondta Ovádi Péter.
Vetter Szilvia állatvédelmi és jogpszichológiai szakjogász kiemelte, hogy a büntetőjog logikája szerint a legsúlyosabb bűncselekményeknek - mint például emberölés vagy súlyos testi sértés - büntetendő a gondatlanságból való elkövetése is. Számos európai országban már az állatkínzás esetében is büntetendő, ha azt gondatlanságból követik el. “A jelenlegi szabályozás szerint akkor vonható felelősségre valaki állatkínzás miatt, ha azt szándékosan követi el, tehát cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Amennyiben valaki úgy okoz szenvedést egy állatnak, hogy például nem járt el elég körültekintően, akkor bűnösségét a hatályos szabályok szerint nem állapítják meg.” - tette hozzá a központvezető. Hozzátette: azért is lehet indokolt a gondatlan elkövetés büntetendővé tétele, mert egy gyakori helyzetben jelenleg nincs megfelelő jogkövetkezmény. Ha valakinek elszabadul (például kiszökik a kertből) az agresszív kutyája és megharap egy embert, a gazda gondatlan testi sértésért felelhet. De ha ugyanez a kutya egy másik, sétáltatott kutyát harap meg, sokszor nincs büntetőjogi felelősség – pedig az igazságérzet szerint ilyenkor is indokolt lenne, hogy a felelőtlen gazda gondatlanságból elkövetett állatkínzásért feleljen.
