A parlamenti pártok támogatottsága nem, vagy csak alig módosult az augusztusi felmérésben rögzítettekhez képest. Egy héttel az önkormányzati választások előtt az erőviszonyok megegyeznek azzal, amit 2010 tavaszán, az országgyűlési választások időszakában mutattak az adatfelvételek. A parlamenti ellenzék kis pártjai a választások óta eltelt hónapokban érdemben nem tudtak erősödni, mi több, az LMP és az MSZP esetében kisebb lemorzsolódás figyelhető meg – derül ki a Századvég szeptemberi közvélemény-kutatásából.
Az ősz első hónapjában az összes megkérdezett körében a Fidesz–KDNP-pártszövetség támogatottsága kismértékben – statisztikai értelemben nem releváns módon – nőtt (+1 százalék) az augusztusi felméréshez képest, azaz az állampolgárok közel fele (47 százalék) szavazna a vezető kormánypártra. Az ellenzéki pártok pillanatnyi népszerűségében ugyancsak nem szignifikánsak azok a változások, amelyeket rögzített az intézet felmérése: az MSZP 1 százalékkal kevesebb szimpatizánst tudhat maga mögött (12 százalék), mint egy hónappal ezelőtt, hasonló mértékű apadás figyelhető meg az LMP táborában (5 százalék) is, viszont a Jobbik 1 százalékkal növelni tudta támogatottságát (8 százalék). „A kérdezettek negyede szeptemberben sem akart vagy nem tudott erre vonatkozó kérdésünkre válaszolni” – olvasható a Századvég Intézet közleményében.
A kutatásból kiderül, hogy az előző hónaphoz képest a biztos szavazó pártválasztók esetében is csupán kisebb elmozdulások figyelhetők meg. A Fidesz–KDNP fölénye ebben a kategóriában még magabiztosabbnak tűnik, a pártszövetségre szeptemberben a megkérdezettek 66 százaléka (+2 százalék) voksolna. Az MSZP támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók vonatkozásában is csökkent 17-ről 16 százalékra, az LMP szintén 1 százalékos népszerűségvesztést könyvelhet el, viszont a Jobbik növelni tudta 1 százalékkal bázisát. A Jobbikra a megkérdezettek 9 százaléka, míg az LMP-re 6 százaléka szavazna szeptemberben.
Az országos részvételi szándék szeptemberben kismértékben tovább csökkent augusztushoz képest, a megkérdezettek 57 százaléka (-1 százalékpont) jelezte, hogy részt venne egy most esedékes országgyűlési választáson. Ettől a szavazói hajlandóságtól némileg elmarad az önkormányzati voksolás esetében jelzett biztos részvételi szándék, ami a kutatás szerint szeptember végén 52 százalékon állt.
