A teheráni bejelentést Mohammed Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke tette meg, aki szerint az Európai Unió lépése politikailag elfogult, és Irán szuverenitása elleni támadásnak minősül. Ghalibaf úgy fogalmazott: az iráni döntés „arányos és jogszerű válasz” az uniós intézkedésekre, amelyek szerinte Washington érdekeit szolgálják, nem pedig az európai polgárokét.
Az Európai Unió korábbi határozata az Iszlám Forradalmi Gárda terrorlistára helyezéséről az iráni belpolitikai helyzetre, valamint az elmúlt időszak tömegtüntetéseinek erőszakos leverésére hivatkozott. Az uniós álláspont szerint a szervezet kulcsszerepet játszott az elnyomó fellépésekben, ezért indokolt volt a szankciók további szigorítása. A döntés vagyonbefagyasztással, beutazási tilalmakkal és pénzügyi korlátozásokkal jár.
Irán válaszlépése jogi és politikai értelemben elsősorban szimbolikusnak tekinthető, mivel az Európai Unió fegyveres erői nem működnek iráni joghatóság alatt. Ugyanakkor a teheráni vezetés egyértelmű jelzést kívánt küldeni arról, hogy nem hagyja válasz nélkül azokat az intézkedéseket, amelyeket belügyeibe való beavatkozásként értékel.
A mostani lépés tovább mélyíti az Európai Unió és Irán közötti diplomáciai feszültséget, amely az elmúlt években már több alkalommal is kiéleződött. Bár a gyakorlati következmények egyelőre korlátozottak, a politikai üzenet egyértelmű: a felek álláspontjai egyre távolabb kerülnek egymástól, miközben az emberi jogok, a biztonságpolitika és a nemzetközi befolyás kérdései továbbra is a konfliktus középpontjában állnak.
