Az Anyajegy a születés és az anyává válás elementáris erejét mutatja be, az Alaine – Ideje a meghalásnak az életút túlsó végére, az elmúlás méltóságára és a test hanyatlására fókuszál.
Az Anyajegy című monodráma Szabó T. Anna versein keresztül kalauzol el minket az anyaság labirintusába. Nem egy idealizált képet kapunk, hanem a kialvatlanság, a testi változások és a szabadság feladása melletti vívódások kíméletlen tükrét. A báb itt nem csupán kellék, hanem az újszülött, a teher és az új identitás megtestesítője. Markó-Valentyik Anna játéka azért is megrendítő, mert képes a hétköznapi banalitások mögött felmutatni a szakralitást: azt a pillanatot, amikor egy női sors visszavonhatatlanul és örökre összekapcsolódik egy másik élettel.
Fotó: Orosz Sándor
Ezzel az életigenlő, mégis súlyos kezdettel áll párhuzamban az Alaine – Ideje a meghalásnak című produkció, amely Polcz Alaine pszichológus, a magyar hospice-mozgalom elindítójának alakját és gondolatait kelti életre, és Karády Katalin dalaira épül, melyek érzelmi ellenpontként mélyítik és árnyalják az elmúlásról szóló szövegeket.
Itt a színésznő partnere egy élethű, nyolcvanéves asszonyt formázó báb, amelynek minden barázdája és nehézkes mozdulata az idő súlyát hordozza. Az előadás rendező-koreográfusa a Kossuth-díjas Ladányi Andrea, akinek köszönhetően a mozgás szerves részévé válik a narratívának.
Fotó: Orosz Sándor
A két előadásban a bábművészet eszköztára segít eltávolítani a témákat annyira, hogy azok ne váljanak elviselhetetlenül személyessé, ugyanakkor közelebb hozza őket ahhoz a közös emberi tapasztalathoz, amit születésnek és halálnak hívunk. Markó-Valentyik Anna mindkét darabbal bizonyítja, hogy a bábos műfaj nem csupán a gyerekeknek szól, hanem a legmélyebb filozófiai kérdések és a legintimebb női történetek hiteles tolmácsolója is lehet.
Az előadások Veszprémben, a Kabóca Bábszínházban áprilisban és májusban láthatók.
Alaine – Ideje a meghalásnak: 2026. április 25., 19:30
Anyajegy: 2026. május 16., 19:30
Fotó: Orosz Sándor
