Szokatlanul pozitív hangulatú kulturális program a nemzeti gyásznapon – a Tortoma Könyvkiadó gondozásában megjelent, Erdélyi bevonulás, 1940 című hadtörténeti kiadványt mutatta be október 6-án a Veszprém Megyei Levéltár előadótermében a kötet két szerzője, Illésfalvi Péter és Szabó Péter, valamint a kiadó vezetője, Demeter László.
A könyvbemutató résztvevőit és az érdeklődő közönséget Nagy Szabolcs levéltáros, történész, a Veszprém Megyei Levéltár munkatársa köszöntötte, majd méltatta a kötetet. Kiemelte, hogy a Magyar Királyi Hadsereg 1940-es erdélyi hadműveletének pontos eseménytörténetét feltáró könyv részben képes album (korabeli fotókkal), részben komoly hadtörténeti monográfia, és mindkét minőségében jelentős, hiánypótló kiadvány. A rendezvény díszvendége, Szűcs József, a Magyar Honvédség ezredese köszöntőjében a hadtörténeti múlt körültekintő vizsgálatának fontosságát hangsúlyozta, a magyarság Erdély iránti érzelmi elköteleződéséről beszélt, majd átadta a szót a Tortoma Könyvkiadó vezetőjének. Demeter Szilárd udvariasan rövid tájékoztatót tartott a baróti székhelyű kiadóház tevékenységéről, törekvéseiről, legújabb kiadványairól, megemlítve, hogy szakmai hitvallásukat a kiadó nevével is jelezni kívánták (a tortoma szó besenyő nyelven őrhegyet jelent).
„A Magyar Királyi Hadsereg 1940 őszén végrehajtott hadművelete a XX. századi magyar történelem legeuforikusabb pillanata volt, meg akartunk emlékezni erről a jeles eseményről”, kezdte a könyv bemutatását Illésfalvi Péter hadtörténész. A kötet illusztrációs anyagát (jórészt első nyilvánosságú felvételeket) a Hadtörténeti Intézet és Múzeum archívumából válogatták, igyekeztek olyan képgyűjteményt adni az olvasók kezébe, amely végigköveti, kvázi elmeséli a kilenc napos hadművelet teljes történetét. Az eseményfotókon kívül jellegzetes, az erdélyi bevonulás hangulatát megjelenítő tárgyfotók kerültek a könyvbe, mint például az az ezüst cigarettatárca, amelyre (vélhetően honvéd) gazdája Erdély térképét és hadosztályának csapatmozgásait gravíroztatta. Az Erdélyi bevonulás, 1940 képanyagának különlegességét egy, a közelmúltban megtalált, a hadműveletet dokumentáló színes (!) diasorozat közlése adja, ilyen fotók eddig sehol nem jelentek meg.
Szabó Péter hadtörténész a kötet fotóit kísérő hadtörténeti tanulmányt ismertette, röviden áttekintve a bevonulás politikai előzményeit a második bécsi döntéstől a turnu severini tanácskozás kudarcáig. Kitért a hadművelet kockázataira, szervezési problémáira, az államközi egyezmény be nem tartása miatti fegyveres incidensekre (a Román Királyi Hadsereg nem fegyverezte le maradéktalanul a Vasgárda orvlövészeit, nem számolta fel mindenhol az aknazárat), a magyar és román katonai és polgári áldozatokra, valamint az erdélyi bevonulás társadalmi hatására. A szerzők hangsúlyozták, hogy az 1940 őszén végrehajtott erdélyi és felvidéki hadműveleteknek a magyarság szimbolikus jelentőséget tulajdonított, a nemzet megerősödését reprezentáló, a trianoni békeszerződést követő húszéves bénultságot feloldó eseményként élték meg.
A könyvbemutató zárásaként a publikum soraiban ülők is feltehették kérdéseiket, megfogalmazhatták véleményüket, majd a szerzők dedikálták az Erdélyi bevonulás, 1940 című könyvet.
