A portál tájékoztatása szerint a középszintű írásbeli első, rövid feladatokat tartalmazó részében többek között a görög és római építészet, a középkori egyház, a magyarországi holokauszt és Kádár kultúrpolitikája szerepelt a témaként.
A vizsga második részében a diákoknak két esszét - egy rövidet és egy hosszút - kell írniuk. Az Eduline.hu közlése szerint a rövid esszét a céhekről, illetve Németország 1938-as terjeszkedéséről lehetett írni, a hosszú esszé témájául pedig I. Károly uralkodását vagy a Rákosi-diktatúrát választhatták a vizsgázók.
Fontos szabály, hogy a két választott esszé különböző korszakokra kell, hogy vonatkozzon: az egyik az ókortól 1849-ig, a másik pedig az 1849 utáni időszakra – hívták fel a figyelmet, megjegyezve: a rövid fogalmazás elvárt terjedelme 100-130 szó, a hosszúé 210-260 szó.
Az Oktatási Hivatal korábbi közlése szerint történelemből 71 504-en érettségiznek középszinten, emelt szinten pedig 8273-an.
A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. A vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk, amelynek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, második része szöveges (kifejtendő) feladatokból áll – ismertette a hivatal, hozzátéve: a vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be az egyes feladatok megoldására.
Kitértek arra is, hogy a feladatlap megoldásához a diákok mindkét szinten használhatnak középiskolai történelmi atlaszt (az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz), valamint helyesírási szótárt.
A beszámoló szerint a történelem emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart és két feladatlapból áll (I.: egyszerű, rövid választ igénylő feladatok; II.: szöveges [kifejtendő] feladatok). A vizsgázók először az I. feladatlapot oldják meg, amit 100 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjt, majd ezután osztható ki a II. feladatlap - közölték.
