Hogyan meríthet Gizella királyné örökségéből a város, amikor önmagát keresi? Erre a kérdésre kereste a választ ünnepi beszédében Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora a Gizella-napok szombati gáláján az Óváros téren.
A rektor rámutatott: a változó világban mindannyian keressük – önmagunkban is – azt, ami állandó. Veszprém ezt Gizellában találta meg, aki egyszerre testesíti meg a különbözőséget és az összetartozást, a hitet és kultúrát, a veszprémi gyökereket és az európai távlatot. Benne találjuk meg a legmélyebb kérdést: hogyan lesz a találkozásból közösség? A bajor hercegnő Magyarországra érkezve kapcsolatokat, műveltséget hozott magával. Míg István király államot szervezett, Gizella királyné kultúrát adott ennek az államnak. István törvényt, rendet teremtett, addig Gizella hitet, szépséget, gondoskodást és európai kapcsolódást.
Abonyi János
Abonyi felidézte: Gizella kultusza nem Veszprémben, hanem Passauban született meg – ide volt kénytelen visszavonulni férje halála után az özvegy királyné. Sírja a 15. századtól kezdve zarándokhellyé vált.
Magyarországon a 18. században, a török megszállás után nemcsak a falakat kellett újraépíteni, hanem önmagunkat is újra kellett fogalmaznunk. Veszprém püspökei visszataláltak történelmi gyökereinkhez: Gizella királyné ereklyéje visszatért Veszprémbe, Trianon után pedig még fontosabbá vált, hogy ne a közelmúlt veszteségét, hanem a kezdetek méltóságát emeljük magunk elé. Ezért lehet az, hogy István király halálának 900. évfordulóján, 1938-ban az uralkodói pár várfokon emelt szobra azonnal önmagán túlmutató jelképpé vált; ezért volt különleges jelentősége annak, amikor 1996-ban, István és Gizella házasságkötésének ezredik évfordulóján, a király és a királyné ereklyéi egymás mellett voltak itt, Veszprémben.
A törvény és a szövet, a hatalom és a gondoskodás, a király és a királyné együtt azt üzenték: Magyarország nem utólag lett Európa része – kezdetben is az volt.
Abonyi hangsúlyozta: mindannyiunk feladata, hogy amit örököltünk, azt értelemmel töltsük meg a mindennapokban. A Pannon Egyetem ehhez a tudást és a jövő bátorságát kívánja hozzátenni. A város, az érsekség, az egyetem és a főiskola napokban megkezdett közös gondolkodása ugyanarra a mélyebb képésre teressé a választ: hogyan lesz az örökségből élhető jövő?
Veszprém ereje abban van, hogy emberi léptékű, sűrű, személyes és mély. Gizella ezer évvel ezelőtt azt mutatta meg, hogy egy közösség akkor lesz maradandó, ha a találkozásból nem félelmet, hanem kultúrát teremt, az idegenségből nem ellenségképet, hanem erőforrást formál.
Szirtes Edina
A rektori köszöntőt követően Szirtes Edina és zenekara léptek színpadra, majd műsoruk után elérkezett az est fénypontja: a Gizella-díjak átadása. A díjazottak Porga Gyula polgármestertől vehették át a rangos elismerést.
Szabó Ernő
Posztumusz Gizella-díjjal ismerték el Szabó Ernő kalapácsvető-edző munkásságát. A díjat özvegye és fiai vették át.
Szabó Ernő szülővárosában, Győrben ismerkedett meg a dobóatlétikával, Gyimes Győző irányításával. 1977-ben megházasodott, ezután Veszprémbe költözött. Megdöntötte a kalapácsvető olimpiai bajnok Csermák József megyecsúcsát, amelynél nagyobbat mintegy tizenöt év múlva csak az ő tanítványa, Kiss Balázs dobott.
Szabó Ernő családja
1980-ban kezdte sikeres edzői pályáját a Bakony Vegyész TC-ben, majd a jogutód egyesületben, a Veszprémi Egyetemi és Diák Atlétikai Clubban (VEDAC) folytatta. 1985-ben diplomázott a Testnevelési Főiskolán. Legismertebb tanítványa az 1996-ban olimpiai bajnoki aranyérmes Kiss Balázs, akinek sikere után, 1997-ben megkapta a mesteredzői címet és a Magyar Atlétikáért elismerés ezüst fokozatát. Tanítványai több száz országos bajnoki érmet szereztek, és a korosztályos világversenyeken eredményesen képviselték hazánkat. 2005-ben tragikus hirtelenséggel, infarktusban hunyt el.
Emlékét özvegye, Szabóné Harlai Katalin és egykori klubja ápolja rangos dobóversenyek rendezésével, valamint Szabó Ernő nevét viselik a Balaton Bajnokság kalapácsvető versenyszámai is. A VEDAC-nál 2016 óta adják át a Szabó Ernő-díjat az egyesület működése, tevékenysége, hírnevének és megbecsülésének növelése terén kiemelkedő érdemeket szerzett személyek munkájának elismerésére.
Tanítványa, Kiss Balázs a Veszprém-Balaton Európa Sportrégiója 2026 projekt szakmai vezetője, idén ünnepli olimpiai bajnoki címének 30. évfordulóját.
Dr. Szoboszlai András
Dr. Szoboszlai András ortopéd-traumatológus és sport szakorvos, valamint a Veszprémi Magyar-Finn Egyesület elnöke Veszprémben elismert szakember, aki mind orvosi munkájával, mind aktív közösségi és kultúraközvetítő szerepvállalásával meghatározó szereplője a város életének.
A finnbarátok közösségéhez szülei révén már általános iskolás korában csatlakozott, majd 2009 óta, több, mint másfél évtizede a Veszprémi Magyar-Finn Egyesület, a VEMAFI elnöke. Elnökségi ideje alatt, 2016-ban Veszprém elnyerte a Finnugor Kulturális Fővárosa címet. Az egyesület 40. jubileumi évében, finn vendégek fogadásával, a Magyarországon működő magyar-finn egyesületek veszprémi találkozójának megszervezésében tevékenyen részt vett.
dr. Szoboszlai András és Porga Gyula polgármester
Az egyesület tagjai rendszeresen szerveznek olyan eseményeket, melyek a városunk lakói számára is nyitottak, pl. a Kalevala vagy a Juhannus nap, valamint a Rovaniemi lépcsőfutás, lépcsőséta. A 2013-ban felavatott Rovaniemi lépcső, amely a Gizella-kilátóhoz vezet, Dr. Szoboszlai András ötlete nyomán és kezdeményezésére épült meg és kapta a nevét Veszprém finn testvérvárosáról.
Kiemelt feladatának tekinti és ápolja a Veszprém és Rovaniemi közötti több, mint 50 éves testvérvárosi kapcsolatot. Finnország iránti szeretete olyannyira mély, hogy a finn nyelvet is folyékonyan beszéli, orvosi pályája kezdetén szakmai gyakorlatát is a Lappföldi Központi Kórházban töltötte.
Az Opus Énekegyüttes tagjaként koncertek, kóruscserék létrehozásával Veszprém nemzetközi hírnevét eredményesen szolgálja, énektudását pedig a nemzetközi kapcsolatok ápolásában is kamatoztatja.
Dr. Szoboszlai András személye nemcsak a gyógyításban, hanem a művészetben és a közösségépítésben is meghatározó szerepet tölt be városunkban.
Zsilinszky Cecília
Zsilinszky Cecília több évtizede meghatározó szereplője Veszprém város zenei és hitéleti mindennapjainak. Munkásságát a magas szintű szakmai tudás, a közösség iránti elkötelezettség, valamint a zene és az egyházi hagyományok iránti mély alázat jellemzi.
Pedagógusként generációk zenei nevelésében vállalt meghatározó szerepet. Tanítványai nemcsak kiváló zenei alapokat kaptak, hanem olyan értékrendet is, amely a közösséghez tartozást, az együttműködést és az elhivatottságot helyezi középpontba. Oktatói munkásságának kiemelkedő színtere 1999 óta a Padányi Katolikus Iskola, ahol énektanárként, hittanárként és a Padányi Schola énekkar vezetőjeként magas színvonalon végzi nevelő-oktató tevékenységét. A kórus rendszeres szereplője iskolai, városi és egyházi rendezvényeknek.
Karnagyként 2009-ben megalapította a Szent Mihály Kórust, amely azóta Veszprém egyházzenei életének meghatározó közösségévé vált. Vezetése alatt a kórus rendszeres résztvevője liturgikus alkalmaknak, hangversenyeknek és egyházi rendezvényeknek, repertoárjuk pedig folyamatosan gazdagodik. Munkáját országos szinten is elismerték: a Mária Rádió kórusversenyén elért ezüst minősítés mellett karnagyi különdíjban részesült.
A Főszékesegyházi Gyermekkórus vezetőjeként és a fiatalok zenei nevelésének elkötelezett támogatójaként kiemelkedő szerepet vállal a jövő generációinak formálásában. Alelnökként aktívan közreműködik a Pueri Cantores Magyar Szövetség munkájában, valamint jelentős szerepet játszott nemzetközi kórustalálkozók és fesztiválok szervezésében, erősítve ezzel Veszprém nemzetközi kulturális kapcsolatait.
Kántori, orgonista szolgálata a veszprémi főszékesegyházban példaértékű: liturgikus zenei tevékenysége hozzájárul a közösség lelki életének gazdagításához. Zsilinszky Cecília munkássága egyszerre képvisel kiemelkedő művészi, pedagógiai és közösségépítő értéket. Személye hidat képez generációk között, miközben maradandó értéket teremt Veszprém kulturális és lelki életében.
