Május utolsó hétvégéjén sokkoló látvány fogadta a tihanyi Belső-tó partjára látogatókat, ugyanis több tonnányi elpusztult hal sodródott a part menti sávba, kellemetlen szagot és szokatlan látványt hagyva maga után. A szakemberek vizsgálatai szerint a jelenség hátterében elsősorban természetes eredetű oxigénhiány állhatott.
A helyszíni vizsgálatok gyorsan tisztázták, hogy a tihanyi katasztrófát nem külső kémiai mérgezés vagy ipari szennyezés okozta. A mintavételek egyértelműen kimutatták, hogy a víz oxigénszintje kritikusan alacsony szintre, gyakorlatilag a nullára esett vissza a hajnali órákban.
Ez az akut oxigénhiány vezetett a halak tömeges megfulladásához.
Az eset távolról sem egyedi elszigetelt probléma, sokkal inkább a sekély, felmelegedő vizeink és az inváziós fajok térnyerésének veszélyes láncreakciója. A gyors felmelegedés, a vízben található szerves anyagok bomlása, valamint az időjárási viszonyok együttesen jelentősen csökkenthetik az oldott oxigén mennyiségét. Ilyen körülmények között a halállomány egy része nem képes alkalmazkodni, ami tömeges pusztuláshoz vezethet. A beszámolók szerint az elhullott halak között nagy számban fordult elő az invazív ezüstkárász, de más halfajok egyedei is érintettek lehettek.
Elkészült a takarítás, de marad a lezárás
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a halpusztulást követően rövid időn belül megkezdte a kárelhárítást. Az elhullott állatokat összegyűjtötték és elszállították, a terület megtisztítása pedig az elmúlt napokban befejeződött. A szakemberek szerint azóta nem tapasztaltak újabb jelentős halelhullást a tóban. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a látogatók ismét szabadon használhatják a területet. A lezárás továbbra is érvényben marad, és ennek több oka is van. Az egyik legfontosabb szempont a biztonság.
A part mentén jelentős mennyiségű, magas agyagtartalmú iszap maradt vissza, amely rendkívül csúszós és ragadós. Az ilyen talajviszonyok könnyen balesetveszélyessé tehetik a tópartot, különösen azok számára, akik letérnek a kijelölt útvonalakról.
A korlátozások fenntartásában természetvédelmi okok is szerepet játszanak. A Belső-tó környéke számos védett madárfaj fontos élőhelye, és jelenleg több faj költési időszaka zajlik. A vízparti területeken fiókáikat nevelő madarak különösen érzékenyek a zavarásra.
A nemzeti park ezért arra kéri a kirándulókat és természetjárókat, hogy tartsák be a kijelölt útvonalakat, és ne lépjenek be a lezárt részekre. A szakemberek szerint a költési időszak zavartalansága kulcsfontosságú a helyi madárállomány fennmaradása szempontjából.
