Az 1900-as évek közepén, nagyjából egy időben a világ több táján újfajta módon kezdtek el a művészek az üveggel kísérletezni. A mozgalomnak több neve is lett: New Glass vagy Studio Glass, vagy francia nyelvterületen verre nouveau vagy verre d’atelier.
Gopcsa Katalin
– A magyar üvegművészek sikeresek, mert zseniálisak, ügyesek, és sok érdekes dolgot csinálnak nagyon magas színvonalon – mondta Gopcsa Katalin művészettörténész. – Magyarországon Z. Gács György és – a szobrászat területéről – Schaár Erzsébet és Vilt Tibor kezdett kísérletezni az üvegek alkotta szobrászi térrel. Nyomukban azóta már több generáció is mestere lett ennek a kaméleonszerűen viselkedő varázslatos anyagnak, amely másképp viselkedik narancsvörösen izzó, folyékony állapotban, és ismét másként megszilárdulva, mereven: törékenyen lebegő üveglapként és nehéz struktúrákat hordozva.
– Magyarországon és a nagyvilágban az 1960-as években kezdődött egyfajta „mozgás”, amikor az emberek és a művészek rájöttek, hogy az üvegből nem csak használati tárgyat lehet létrehozni. A kortárs üvegművészet-történet a stúdióüveg mozgalom kezdetét 1962-höz kapcsolja, amikor Harvey Littleton és Dominic Labino beindították saját hutájukat, majd tanítványaik kirajzottak a nagyvilágba. A magyar üvegművészek olyan életműveket hoztak létre, amelyeket a legnagyobb rangot jelentő európai fórumokon, valamint Amerikában, Japánban és szerte a világban számon tartanak. A világ legzseniálisabb művészei közé tartoznak.
Az üveg Veszprém megye múltjában is nagy szerepet játszott. A Bakonyban üveghuták működtek, a több évszázados hagyomány egy ma is jelesül működő üveggyár tevékenységében folytatódik. Immáron húsz éve, hogy az ajkai üveggyár beengedte falai közé a kísérletezni vágyó művészeket: az ajkai szimpozionon 1990-ben készült művek képezték a veszprémi múzeum kortárs üveggyűjteményének alapját. Az akkori múzeumigazgató, Praznovszky Mihály sokrétű kapcsolatokkal is megteremtette mindehhez az alapokat.
– A sikeres ajkai szimpozion húsz éves évfordulója volt az egyik ok, hogy most rendeztük meg a kiállítást – hangsúlyozta a művészettörténész. – Ezen túl azóta is olyan kvalitásos művek kerültek a múzeumba, hogy úgy éreztük, eljött az ideje megmutatni: létezik a múzeumban egy jelentős kortárs üvegművészeti gyűjtemény. Azóta tovább gyarapodott a gyűjtemény: a több mint ötven művész objektjei, üvegképei sokfajta tendencia formavilágát jelenítik meg.
– Az Üvegvilág kiállítás két részből áll: bemutatja az üvegkészítés múltját és a kortárs művészek alkotásait. Az első részben meg lehet ismerni az ajkai üveggyár gyártási folyamatát és az ahhoz szükséges eszközöket. Vannak üvegemlékek a római és az avar korból is, de néprajzi, szakrális, nem szakrális és paraszti üvegek is szép számban láthatók a tárlaton. Ez mind egy kortárs anyaggal zárul, ami megjelenik a kiállítás másik részében is.
– A hazai művészeti szcénában Munkácsy és Ferenczy-díjjal ismerik el a kiváló teljesítményű szobrászok és üvegművészek munkásságát. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság gyűjteményében a legtöbb így számon tartott alkotó műve szerepel. Az a néhány művész, akinek munkája még nem gyarapítja a gyűjteményt, szívesen adott kölcsön a kiállításra – mondta el Gopcsa Katalin.
Az Üvegvilág című kiállítás november 15-ig tekinthető meg a Laczkó Dezső Múzeumban.
