Az előterjesztés szerint a munkáltatóknak már az álláshirdetésben, de legkésőbb az interjú előtt közölniük kellene a kínált fizetést vagy bérsávot. A jelentkezők korábbi keresetére ugyanakkor nem kérdezhetnének rá.
A tervezet objektív szempontokhoz kötné a munkakörök értékelését, a dolgozók pedig tájékoztatást kérhetnének arról, miként állapították meg a bérüket, valamint mennyit keresnek átlagosan az azonos vagy egyenértékű munkát végzők.
A legalább száz embert foglalkoztató vállalatoknak rendszeresen jelenteniük kellene a bérezési adatokat. Ha az összehasonlítható munkakörökben legalább ötszázalékos, objektív okokkal nem magyarázható különbség mutatkozna, a cégnek a munkavállalók képviselőivel közösen kellene felülvizsgálnia a bérrendszert, és intézkednie kellene az eltérés megszüntetéséről.
A javaslat az uniós bértranszparencia-irányelvet ültetné át a horvát jogba, és a jogérvényesítést is megkönnyítené. Aki úgy véli, hogy megsértették az egyenlő díjazáshoz való jogát, közvetlenül bírósághoz fordulhatna, kártérítést követelhetne, és nem érhetné hátrány azért, mert panaszt tett vagy pert indított.
A perben ráadásul nem a dolgozónak kellene bizonyítania a hátrányos megkülönböztetést: a munkáltatóra hárulna annak igazolása, hogy a bérkülönbség tárgyilagos és jogszerű okokon alapult.
