A kormányfő szerint a mai 18 év alatti generáció túlnyomó része abszolút felkészült, tájékozott és alkalmas arra, hogy kivegye a részét a közös jövőnket érintő döntésekből.
„Büszke vagyok arra, hogy soha olyan sokan nem követték a parlamenti üléseket és ezzel a közélet alakítását, mint manapság. Örülök, hogy végre újra szexi lett politikával és közélettel foglalkozni, és végre a fiatalok is úgy érzik, hogy van beleszólásuk a közös dolgainkba” – fogalmazott a bejegyzésben.
Nem sokkal a miniszterelnöki poszt után Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beállt az ötlet mögé. Saját közösségi oldalán megerősítette: a tárca elkötelezett a fiatalok hangjának felerősítése mellett. Szerinte a diákok véleménye nemcsak az oktatási reformoknál, hanem az ország általános ügyeiben is kulcsfontosságú, ezért itt az ideje komolyan venni őket.
Bár a javaslat idehaza radikálisnak tűnhet, a 16 éves kori szavazati jog egyáltalán nem példa nélküli a világban. Teljes jogú szavazati jog van 16 éves kortól Ausztriában, Argentínában, Brazíliában és Máltán. Részleges jogkör biztosíttott Németország bizonyos tartományaiban a helyi és regionális választásokon.
A második világháború előtt még a 21 év számított a globális standardnak, ezt követte egy nemzetközi hullám, amely a mai napig általános 18 éves korhatárhoz vezetett.
