Magyarországot idén már másodszor borította be az úgynevezett hőkupola, miközben a kontinens nagy részén is rekordközeli forróság tombol. Ezek a jelenségek az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé váltak. Félrevezető egy-egy forró nyár vagy hőmérsékleti rekord alapján megítélni a klímaváltozást. A valódi problémát nem az egyszeri szélsőségek, hanem a hosszú távú trendek jelentik, amelyek egyértelműen a felmelegedés irányába mutatnak.
A Föld éghajlati rendszere a történelem nagy részében rendkívül lassan változott, a mostani folyamatok azonban már emberi időléptékben is látványosak. A felszíni átlaghőmérséklet emelkedése, az óceánok felmelegedése, a gleccserek gyors olvadása és a szélsőséges időjárási események mind ugyanannak a folyamatnak a következményei.
A cikk arra is kitér, hogy a felmelegedés ma már önmagát erősítő folyamatokkal gyorsul. A melegebb levegő több vízgőzt képes tárolni, miközben csökken a felhőképződés, így egyre több napsugárzás éri a felszínt. Ez fokozza a párolgást, kiszárítja a talajt, és tovább rontja az aszályhelyzetet. Emiatt a magyarországi csapadékhiány és a súlyos aszályok várhatóan egyre gyakoribbá és tartósabbá válnak.
Gelencsér András szerint a globális felmelegedés folyamatát már nem tudjuk megállítani.
A jövő éghajlata, amiből már most kóstolót kapunk, bizony egyre elviselhetetlenebbnek ígérkezik.
Ennek oka, hogy a légkörbe korábban kibocsátott szén-dioxid évtizedeken át fejti ki melegítő hatását, vagyis a most tapasztalt változások jelentős része korábbi kibocsátások következménye.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nincs mozgástér. A legfontosabb feladat ma a természet megőrzése és helyreállítása: a víz visszatartása, a talajok védelme, az erdők megőrzése, a zöldfelületek növelése és minden olyan intézkedés, amely javítja a táj alkalmazkodóképességét. Ehhez viszont szemléletváltásra is szükség van.
A természetet ne legyőzendő ellenségnek, hanem túlélésünk létfontosságú feltételének tekintsük!
Éppen ezért különösen időszerű feltenni a kérdést: miközben Magyarország népessége évtizedek óta csökken, valóban indokolt-e újabb zöldterületeket beépíteni ipari beruházásokkal, lakóparkokkal vagy parkolókkal? A szerző szerint a trendet meg kellene fordítani, és minél több területet visszaadni a természetnek.
A nyári hőségben idő előtt sárguló, lombjukat hullató erdők nemcsak a klímaváltozás látványos jelei, hanem figyelmeztetésként is szolgálnak:
Van valami borzongatóan jelképes abban, ahogy a tartós szárazság és a brutális hőség hatására Magyarországon az erdők már nyár közepén elkezdenek sárgulni és leveleiket hullatni: sárga lapot adnak nekünk. Jó lenne minél előbb megtennünk, amit még módunkban áll, mielőtt villan a piros lap…
