A Tisza-frakció az imént titkos szavazással meghozta az eddigi egyik legfontosabb döntését: Dr. Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének" - írta Magyar Péter.
A kormányfő közlése szerint a frakció egyetértett abban, hogy Baka András személye a legerősebb garancia arra, hogy a köztársasági elnöki intézmény visszanyerje valódi méltóságát és képességét arra, hogy egyesítse a nemzetet, és ellensúlya legyen a mindenkori többségnek. Baka András méltó arra, hogy megtestesítse az egész magyar nemzet egységét és hogy betöltse a köztársasági elnöki pozíciót - emelte ki.
A bejegyzésben Baka András szakmai múltját felidézve a kormányfő azt írta: a jelölt több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, bírói tapasztalattal rendelkezik. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt, 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként szolgált, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. Miután 2011-ben az Országgyűlés fideszes többsége "jogellenesen, idő előtt eltávolította hivatalából", kúriai bíróként folytatta munkáját - emlékeztetett.
Magyar Péter hangsúlyozta: Baka András egész eddigi életútja során kiemelten fontosnak tartotta a hatalmi ágak elválasztásának elvét, mindig következetesen kiállt a jogállam és a bírói függetlenség mellett, életútja példát mutat a demokratikus jogállam és az alkotmányos elvek melletti elkötelezettségről.
Hozzátette: az elkövetkező alkotmányozási időszakban olyan köztársasági elnökre van szükség, akinek szakmai tekintélye, függetlensége és közjogi, alkotmányos tapasztalata biztos alapot jelent ahhoz, hogy Magyarországot sikerrel visszavezessék a jogállami és alkotmányos útra.
A frakció döntését megelőző eseményekről Magyar Péter azt írta: az elmúlt hetekben sok ezer ember több tucat kiváló jelöltet ajánlott a Tisza közösségének figyelmébe, köztük számos kiváló szaktekintélyt, országos elismertségnek örvendő közéleti személyiséget.
Közölte: a Tisza vezetése tíz jelölttel tárgyalt, közülük szombaton hármat ajánlott a Tisza frakciójának figyelmébe, a képviselőcsoport pedig titkos szavazással úgy döntött, hogy a posztra Baka Andrást jelöli, akit augusztus 11-én, kedden választhat meg az Országgyűlés.
"Büszkék vagyunk arra, hogy a rendszerváltás óta először zajlott úgy az államfő kiválasztása, hogy nem pártalkuk alapján vagy pártjelöltek között döntünk, hanem egy valóban független, pártatlan, szakmájával és életútjával már bizonyított tekintélyt ajánlunk a nemzet élére" - fogalmazott.
Magyar Péter miniszterelnök korábban, szerdán a Facebook-oldalán közölte, hogy találkozott és beszélt Baka Andrással.
Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.
A Tisza-frakciónak Baka András hivatalos jelölését - amelyhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, 40 képviselőnek az írásbeli ajánlása szükséges - jövő hétfőn 10 óráig kell benyújtania. A határidőig beérkezett jelöléseket a házbizottság aznapi, 12.30 órakor kezdődő ülésén tekintik át.
A Mi Hazánk július végén azt közölte, hogy Tóth Máté energiajogászt javasolja a köztársasági elnöki tisztségre, a párt hattagú parlamenti frakciója ugyanakkor egyedül hivatalos jelölést nem tud tenni. A 42 tagú Fidesz-frakció egyedül, illetve közösen a 8 tagú KDNP-frakcióval is jelölhetne, de mindkét képviselőcsoport közölte, hogy nem vesznek részt az új köztársasági elnök megválasztásában, mert illegitimnek tartják Sulyok Tamás államfő eltávolítását.
Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnöke korábban az MTI-nek azt mondta: a keddi szavazás várhatóan 9:40-kor kezdődik, és a voksok összeszámolásával együtt körülbelül egy-másfél órát vesz igénybe.
Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg a képviselők kétharmadának szavazatával. Ha az első szavazás eredménytelen, akkor a második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni, és nincs szükség kétharmados többségre. Ha a második szavazás is eredménytelen, akkor ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.
Hallerné Nagy Anikó tájékoztatása szerint az új államfő, megválasztása esetén, esküt tesz és beszédet mond az Országgyűlés előtt, előzetes bemutatkozást azonban várhatóan nem tart.
A megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.
