Van valami nehezen megfejthető abban, amikor valaki autóra pakolja a már feleslegessé vált holmiját, elviszi egy erdőig, majd ott egyszerűen kiborítja. Még különösebb a történet akkor, amikor az ember belegondol, hogy nem egy zsák háztartási szemétről van szó. Magyar erdőkben komplett hűtőszekrények, bútorok, autógumik, építési törmelékek és veszélyes anyagok is landolnak. A probléma méretéről sokat elárul egy most nyilvánosságra került országos adat: az állami erdőgazdaságok 2020 óta közel 12 800 tonna illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőkből.
Ez nagyjából 640 darab, egyenként húsztonnás kamion rakományának felel meg. Ráadásul csak arról beszélünk, amit az állami erdőgazdaságok területeiről összegyűjtöttek. Az illegális hulladék problémája természetesen ennél jóval szélesebb: önkormányzati és magánterületeken, utak mellett és vízpartokon is rendszeresen jelennek meg illegális lerakók.
Veszprém határában 8500 köbméternyi hulladékot mértek fel
A probléma közel sem csak az ország távolabbi részeit érinti. A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő, mintegy 50 ezer hektáros területen már 2020-ban elvégeztek egy átfogó felmérést. Az eredmény akkor 8500 köbméternyi illegálisan elhelyezett hulladék volt. Ennek jelentős része a Központi Lő- és Gyakorlótér szélén, települések határában, még a rendszerváltás előtt kialakult bányagödrökben halmozódott fel. Építési hulladékot, aszfaltot, gumiabroncsokat, műanyagot és azbeszttartalmú építőanyagot is találtak. A veszprémi történet egyik legdurvább száma azonban még csak ezután következik.
A „Tisztítsuk meg az Országot!” program első ütemében a VERGA egy Veszprém határában található terület megtisztítását kezdte meg. Innen végül körülbelül 2500 köbméter, azaz mintegy 4000 tonna hulladékot szállítottak el. Négyezer tonna.
Összehasonlításképpen ez körülbelül kétszáz húsztonnás teherautó teljes rakománya – egyetlen Veszprém melletti területről.
Nem mindegy, hová kerül a szemét
Az illegális lerakó ráadásul nem egy jelentéktelen, használaton kívüli földterület mellett helyezkedett el. A terület közvetlenül határos Gyulafirátót vízbázisának védőterületével, emellett Natura 2000 besorolású, a Papod és Miklád kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület része. Éppen ezért a hulladék eltávolítása nem egyszerűen esztétikai kérdés volt, hanem természetvédelmi és az ivóvízbázist érintő ügy is. Különösen problémásak azok a hulladékok, amelyekből káros anyagok kerülhetnek a talajba és a vízbe. A korábbi veszprémi lerakóban azbeszttartalmú építőanyag is volt.
Megtisztítják – aztán valaki megint odaviszi
Talán ez az egész probléma egyik legfrusztrálóbb része. Az erdészek, önkéntesek vagy más szervezetek megtisztítanak egy területet, a hulladékot elszállítják és kifizetik ennek költségeit. Ha azonban az illegális lerakás folytatódik, néhány év múlva kezdődhet minden elölről. Erre egészen friss veszprémi példa is van. A VERGA a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Befogadás Házával közösen nemrég a 8-as főút melletti egyik erősen szennyezett veszprémi erdőterületet tisztította meg. Hajléktalan emberek és a Befogadás Háza munkatársai több alkalommal dolgoztak a területen, az összegyűjtött hulladék elszállítását pedig az erdőgazdaság végezte. A mérleg: 4,5 tonna szemét egyetlen erdőterületről. Július végén pedig ismét illegális hulladék jelent meg egy bakonyi pihenőhelynél. Különösen abszurd, hogy a lerakás helyétől hulladékudvar is elérhető közelségben volt.
Valakinek mindig ki kell fizetnie
Az erdőbe kivitt szemét attól még nem tűnik el, hogy a tulajdonosa már nem látja. Valakinek össze kell gyűjtenie, szét kell válogatnia, el kell szállítania és megfelelően kezelnie kell. Ha veszélyes hulladékról van szó, a történet még bonyolultabb és költségesebb. A Gyulafirátót melletti korábbi mentesítésnél a VERGA már az első munkálatokra 20 millió forint saját forrást fordított, majd közel 50 millió forintos pályázati támogatást is nyert a munka folytatására. A későbbi, szomszédos területek megtisztítására újabb 30 millió forintos támogatás jutott. Vagyis az erdőbe kidobott sitt, gumiabroncs vagy régi bútor végül nem ingyen tűnik el. A számlát valaki más fizeti ki.
Az erdő nem hulladékudvar
Az illegális hulladéklerakásról hajlamosak vagyunk néhány eldobott sörösdobozra és műanyag palackra gondolni. Ezeknek sincs helyük az erdőben, de a valódi probléma ennél sokkal nagyobb. Veszprém környékének példája különösen jól mutatja ezt. Volt olyan terület, ahol több ezer tonna hulladék gyűlt össze, és még évekkel a nagy mentesítési programok elindítása után is tonnaszám kell elszállítani a szemetet egy-egy erdőrészből. Az ország erdeiből 2020 óta összegyűjtött közel 12 800 tonna pedig egy meglehetősen kellemetlen kérdést is felvet. Ha ennyi szemetet már megtaláltak és elszállítottak, mennyi lehet még odakint?
