Az Independent beszámolója szerint a különleges égi jelenséget követő órákban nagymértékben, mintegy hétszeresére (egészen pontosan 650 százalékkal) lőtt ki a „szemfájdalom” kifejezésre indított internetes keresések száma.
Bár a csillagászok előre jelezték, hogy a megfigyeléshez elengedhetetlen a speciális védőszemüveg vagy a hegesztőpajzs, a kreativitás nem ismert határokat. Voltak, akik egymásra tolt, hétköznapi napszemüvegekkel, kilyukasztott cipősdobozzal, sőt, sima konyhai tésztaszűrővel próbálták elcsípni a ritka pillanatot.
A házi barkácsolásnak azonban meglett a böjtje. A megfelelő szűrő nélküli bámészkodás egyenes utat jelenthet a retinakárosodáshoz, orvosi nevén a napretinopátiához.
Honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A leggyakoribb intő jelek közé tartozik a homályos vagy torz látás, a fakóbb színérzékelés, de az is gyanús, ha olvasás közben a látótér közepén egy sötét, zavaró folt éktelenkedik. Bár szerencsés esetben a szem képes idővel regenerálódni, a tartós látásromlás veszélye valós. Aki hirtelen fellépő irritációt, szemvörösséget, fájdalmat vagy a fent említett látászavarokat észleli magán, jobban teszi, ha házi praktikák helyett azonnal felkeres egy szakorvost.
Miért pont a napfogyatkozás a legveszélyesebb?
A válasz nem a Nap sugárzásában, hanem a mi viselkedésünkben keresendő. Egy átlagos nap a szervezetünk azonnal, reflexből védekezik az erős fény ellen: pislogunk, hunyorgunk, elkapjuk a fejünket.
Napfogyatkozáskor viszont a tompuló fény és a különleges látvány szó szerint odaszegezi a tekintetünket az égre. A legnagyobb csapda pedig az, hogy a retinánkban nincsenek fájdalomérzékelő receptorok. Így miközben percekig bámuljuk a jelenséget, és a károsodás éppen kialakul, mi ebből fizikailag semmit sem érzünk – a baj nagysága csak jóval később, a tünetek jelentkezésekor tudatosul.
