Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Szilágyi Lackó – az átfestett valóság

2010. október 19. 4:02
Csordulásig megtelt a Tűztorony étterem a Szilágyi Lackóról készült fotó- és szövegesszé kötet bemutatóján. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Szilágyi Lackó – akit szinte mindenki ismert, valójában kevesen – már néhány éve elköltözött tőlünk, ennek ellenére még sokan emlékeznek rá. Rá, aki önmagában képzőművészeti alkotás volt, gepárdmintás nadrágjával, bőrdzsekijével, festett arcával, égnek álló hajával. Veszprém tartozéka, turisztika jelensége volt, amint rótta csak rá jellemző lépéseivel a várost, amikor kávézott, vagy éppen egy szerencsés kiválasztottal beszélt. Szerencséssel, mert bizony Lackó kivételes intellektus volt, aki pontosan látta a világot, önmagát. Életre szóló élmény volt vele gondolatot cserélni, hallgatni. Kivétel, amikor beborult, kiakadt, zúzott, dühöngött. Küzdött a világgal, magával. Életre, halálra.

Mindenki ismerte őt, tudták róla, ő az, aki. De valójában alig-alig látták őt magát.

Ma is ugyanaz a probléma vele kapcsolatban, mint mindig. Nehéz elindulni felé, mert nem tudni, ki is ő valójában. Extravagáns festő, intellektuális punk, zenész, festő, életművész, meg nem értett zseni, két lábon járó dinamit, láncos ködlovag, Derkovits ösztöndíjas, rettegett utcasétáló, őrjöngő látnok…. És napestig sorolhatnánk.

Lackó festőművész volt, gondolkodó értelmiségi, aki minden nap, minden percben kereste önmagát, festményeivel próbálta kijelölni határait, megmagyarázni önmagát. Klasszikus, veretes képzőművészeti alapműveltséggel rendelkezett. Nem talált alkotó levegőt nálunk, itt Veszprémben – ennek ellenére haláláig itt élt, festett ebben a kisvárosi légszomjban. Minden nap újraértelmezte munkáit, állandóan átfestette saját valóságát. Kereste a képben a világát, világában a képet. Folyamatos útkereső volt, ezért alkotott több mint ezer festményt.

Róla készített, pontosan otthonáról – amely egyben műterme volt – fotósorozatot Kovács Endre. Talán azért, hogy a Lackó életmű felkutatása kiinduljon valahonnan. A falakat, az ajtókat kapta lencsevégre, Lackóról pedig Gopcsa Katalin, Fenyvesi Ottó, Ladányi István és Géczi János írta meg véleményét. A könyvet a Szilágyi Lackó szülei által létrehozott „A Miklós utca 18.” Művészekért Alapítvány adta ki. Olvassa el az esszéket, nézze meg a fotókat! Érdemes.

Mindig nagy öröm új képzőművészeti könyvet kézben tartani. Örülni kell minden ilyen akciónak. Ezért nem ünneprontás akar lenni az alábbi felvetéssor. Nekem sajnos többszörös hiányérzetem volt a könyvbemutatón. Hiányzott az igazi zúzos punk zene. Hiányzott a fiatalabb korosztály véleménye Lackóról. És hiányzott Zoé. De örüljünk annak, ami van. Örüljünk a könyvnek. Örüljünk Jokesz Antalnak, aki bemutatta a kötetet. Méghozzá olyan parádésan, hogy sokunknak leesett az álla.

Pethő Imre
további cikkek
1956-os múzeumot hoz létre a kormány közélet 1956-os múzeumot hoz létre a kormány Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek, áldozatainak emléket állító múzeum létrehozását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Bem József téren, a felkelés hetvenedik évfordulója alkalmából tartott koszorúzáson. ma 9:43 Belvárosi helyszíneken elevenedtek meg Veszprém 1956-os történetei kultúra Belvárosi helyszíneken elevenedtek meg Veszprém 1956-os történetei Rendhagyó várostörténeti sétát tartottak Veszprémben, ahol a PetőfIfiAkadémia hallgatói mutattak be rövid jeleneteket a forradalom helyi vonatkozásairól. Az útvonal a színháztól a várig tartott. tegnap 21:04 Egy korszak abszurditása bábokkal elmesélve – Különleges 56-os bemutató Veszprémben kultúra Egy korszak abszurditása bábokkal elmesélve – Különleges 56-os bemutató Veszprémben Mohácsi János rendező állandó alkotótársaival, Mohácsi István íróval és Kovács Márton zeneszerzővel a legújabb kori magyar színháztörténet fontos előadásait jegyzi, de a rendező hosszú ideje nem dolgozhatott Magyarországon olyan előadáson, amely a magyar történelem és a közélet kérdéseivel foglalkozik. A veszprémi Kabóca Bábszínházban október 23-tól látható 56 26, avagy A vak csillag szabadságról, emlékezetről, közösségről, döntésekről és személyes felelősségről szól, méltó módon az 1956-os forradalom és szabadságharc szellemiségéhez. tegnap 18:16

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.