A Rebild közelében élő férfi mindössze fél órája dolgozott a kertben, amikor a szerszáma valami keménynek ütközött. Először arra gondolt, hogy egy régi kerítésdarabot vagy más fémtárgyat talált, ezért kézzel kezdte tovább bontani a földet. Ekkor már egymás után kerültek elő az ezüstdarabok. A régészek később összesen mintegy 700 tárgyat és töredéket azonosítottak, a lelet teljes tömege pedig elérte a 18,5 kilogrammot. Ezzel a kincs a Dániában eddig előkerült legnagyobb ismert viking kori ezüstlelet lett. A korábbi csúcstartó, a Terslev-kincs körülbelül 6,5 kilogrammot nyomott, vagyis az új lelet csaknem háromszor akkora.
Thor kalapácsa is előkerült
A földben karperecek, ezüstrudak, feldarabolt ezüsttárgyak és érmék feküdtek. A régészek 47 egész vagy töredékes pénzérmét számoltak össze, de a leglátványosabb darabok közé tartozik egy apró függő, amely Thor kalapácsát, Mjölnirt ábrázolja. A kincset feltehetően a 10. században rejtették el egy agyagedényben. Körülbelül 320 tárgy még mindig az edényben feküdt, a többi az évszázadok során szétszóródott körülötte. Az érmék között nemcsak Skandináviában használt pénzek voltak. Angolszász érmék és arab dirhemek is előkerültek, ami jól mutatja, milyen nagy távolságokat jártak be a viking kori kereskedelmi útvonalak. Két ezüstpennyt Idősebb Edward angol király uralkodása idején, 899 és 924 között vertek. Ezek a pénzek a kincs korának meghatározásában is segítik a kutatókat.
A feldarabolt tárgyak sem feltétlenül sérültek meg véletlenül. A viking korban az ezüstnél elsősorban a súly számított, ezért az ékszereket, rudakat vagy érméket gyakran kisebb darabokra vágták, ha csak egy bizonyos mennyiségre volt szükség. A környék egyébként korábban is bőven adott munkát a régészeknek. Rebild közelében 1971-ben már találtak mintegy négy kilogramm viking kori ezüstöt, 2026 tavaszán pedig hat arany karperec került elő a közeli Rold térségében.
