Évszázadokon keresztül elzárt világ volt Veszprém kellős közepén. A városiak ismerték az épületet, nap mint nap elmentek mellette, arról azonban jóval kevesebbet tudhattak, mi történt a falak mögött. A Várbörtön 2023-as megújulása után ez megváltozott. Most újabb mérföldkőhöz érkezett a helyszín. A pénteki ünnepségen leleplezték azt a táblát, amely mostantól azt jelzi, hogy a Veszprémi Várbörtön a Magyar Emlékpontok hálózatának tagja. A Nemzeti Örökség Intézetének tájékoztatása szerint a címet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság ítélte oda.
„Vannak falak, amelyek idővel beszélni kezdenek”
Móczár Gábor beszédében abból indult ki, hogy egy börtön falait eredetileg azért emelik, hogy elválasszanak: kint tartsák a külvilágot, bent pedig elrejtsék azt, ami az épületben történik.
– Vannak azonban falak, amelyek idővel beszélni kezdenek – fogalmazott.
Szerinte a veszprémi Várbörtön éppen ilyen hely. Az itt raboskodók történetei közül külön kiemelte azokat, akik nem köztörvényes bűncselekmény miatt, hanem politikai meggyőződésükért vagy közéleti szerepvállalásukért kerültek a falak közé. A Várbörtön történetéhez reformkori bakonyi betyárok, az 1848–49-es szabadságharc szereplői, a Tanácsköztársaság idején fogva tartott veszprémi túszok, Mindszenty József, valamint az 1956-os forradalom mártírjai, köztük Brusznyai Árpád és Hamusics János neve is kapcsolódik. Az épület 2003-ig börtönként működött. Móczár Gábor szerint a Magyar Emlékpontok egyik feladata éppen az, hogy az ilyen helyek ne olvadjanak bele észrevétlenül a városi környezetbe. A történelem ugyanis nem kizárólag csatatereken vagy uralkodói központokban történt, hanem tantermekben, templomokban, otthonokban és börtöncellákban is.
Úgy fogalmazott, az emléktábla nem egyszerű helymegjelölés. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az évszámok mögött emberek, döntések és sok esetben súlyos személyes áldozatok állnak. A főigazgató arról is beszélt, hogy a jövőben a Várbörtön bekapcsolódhatna a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programba. A kezdeményezésben diákok hagyják el a tantermet, és történelmi helyszíneken, élményalapú módon találkoznak az adott korszak eseményeivel.
A város kulturális életének része lett az egykori börtön
Markovits Alíz felidézte, hogy a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program idején az egyik fontos cél az volt, hogy az addig zárt történelmi épület újra helyet kapjon Veszprém életében. A látogatóközpont az elmúlt években kiállításokkal, rendhagyó történelemórákkal és tematikus vezetésekkel töltötte meg az egykori börtön tereit. Markovits Alíz szerint a hely különlegessége abban rejlik, hogy olyan kérdésekről lehet itt beszélni, mint a szabadság, a felelősség, a büntetés vagy az emberi sorsok. A Várbörtön Látogatóközpont 2023-as megújulása során az eredeti épület karakterét és több történelmi részletét is megőrizték.
Muraközy Péter szerint a veszprémieknek mást jelent ez az épület
Személyesebb oldalról közelítette meg a Várbörtön történetét Muraközy Péter. Az alpolgármester arról beszélt, hogy aki Veszprémben nőtt fel, annak az épület már jóval azelőtt része volt a városról alkotott képének, hogy látogatóközpont nyílt volna benne. Történetek, legendák kapcsolódtak hozzá, miközben maga az épület évtizedeken keresztül zárt maradt.
– Mindannyian ismertük, mégis egy zárt világ állt a város közepén – fogalmazott.
Szerinte éppen ezért mást jelent belépni ide egy veszpréminek, mint annak, aki kirándulóként vagy egy iskolai csoporttal először jár a városban. A helyiek hosszú éveken keresztül úgy éltek együtt az épülettel, hogy közben csak kívülről láthatták. Muraközy Péter ezt úgy foglalta össze, hogy a látogatóközpont megnyitásakor a történelem kapott egy helyszínt, a veszprémiek számára viszont egy addig jól ismert hely kapott valódi történetet. Most ehhez társul a Magyar Emlékpont cím.
Az ünnepség végén Móczár Gábor, Markovits Alíz és Muraközy Péter jelenlétében leleplezték a Várbörtön Magyar Emlékpontot jelölő tábláját. Az emléktáblát Zsigmond Attila formatervezőművész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese tervezte.
