Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A Játékszínnek küldetése van

2010. október 21. 4:00
Oberfrank Pált, a Petőfi Színház igazgatóját kérdeztük a Latinovits-Bujtor Játékszín 2010/2011-es évadáról.

– Miért döntött úgy, hogy „újraéleszti” a Latinovits-Bujtor Játékszínt?

– Nem én döntöttem így, hanem Bujtor István maga. A Játékszín felújíttatásával ugyanis kifejezte vágyát, hogy ez a játszóhely ismét működjék – és ezzel a gondolattal maximálisan egyetértek. Annak idején azért hozták létre ezt a kamaraszínházat, mert vannak olyan színdarabok, amelyek inkább kisebb játékhelyre valók, nem nagyszínpadra. Ugyanakkor a Játékszínben a színészeinknek lehetőségük nyílik arra, hogy önálló esttel vagy kisebb produkcióval bemutathassák azokat a művészi képességeiket, amelyek a nagyszínházi életben nem kerülnek előtérbe. Mindemellett léteznek olyan igényes és kiváló darabok, amelyekkel képtelenség megtölteni a nagyszínpad nézőterét – a kamaraszínházban viszont megállják a helyüket.


Oberfrank Pál

– Candide, Mulatság, Az ezredik éjszaka, Caligula helytartója, Utazás az éjszakába, Jeanne d’Arc, Toldi, A helység kalapácsa… – mi volt a koncepció a Játékszín évadának összeállításakor?

– Minél színesebb palettát akartunk nyújtani. Igyekszünk önálló produkciókat is létrehozni, ilyen Az utazás az éjszakába és a Jeanne d’Arc is, de a saját erőnk nem elég ahhoz, hogy kitöltsük az évadot, ezért több vendégelőadást hívtunk meg a Játékszínbe. A Mulatság igényes, Európát megjárt darab, olyan kiváló nevekkel, mint Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Szikszai Rémusz. A Caligula helytartója is nagyszerű, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata adja elő – ez esetben fontos szempontnak számított, hogy határon túli magyar előadás is jelenjen meg a kínálatban. A Candide-dal részben a diákokat igyekeztünk megszólítani, hiszen a mű kötelező olvasmány a gimnáziumokban. A vendégelőadások egyszeri alkalmat jelentenek, ám a saját kamaraszínházi darabokban komoly munka fekszik, ezért nagyon szeretnénk minél többször műsorra tűzni azokat, sőt esetleg eljutni velük más teátrumokba.

– Meg lehet oldani a Játékszín rentábilis üzemeltetését?

– Az idei évet tekinthetjük ilyen szempontból is „próba-évnek”. Elsődleges célunk az, hogy visszaszoktassuk nézőinket a Játékszínbe. A gazdasági eredményeket és az azokból leszűrendő következtetéseket igazán csak az évad végén fogjuk látni. Most csak számításaink vannak, de felelősséggel erről csak az év végén tudunk nyilatkozni. Nyilvánvaló, hogy amikor például a Mulatság előadást meghívtuk, a tárgyalások során arra törekedtünk, hogy (2500 forintos felnőtt és 2000 forintos diák- és nyugdíjas jegy mellett) a darab bemutatása gazdaságilag is igazolható legyen.

– El tudja viselni a Játékszín plusz anyagi terhét a színház?

– Igen, mivel amikor elkészítettük a költségvetést, ezt a tényt figyelembe véve terveztünk mindent, előre végiggondoltuk az anyagi lehetőségeket. Az újra működő Játékszín reményeink szerint mindenki, elsősorban a nézők megelégedésére jól fog működni.

– Azt mondta az imént, hogy a Játékszínnek küldetése van. Mit ért ezalatt?

– Egy olyan városban, mint Veszprém – amely ilyen komoly kulturális hagyományokkal rendelkezik –, a színháznak a minőséget és a sokszínűséget kell képviselnie. A Játékszín megpróbálja megszólítani a színházrajongó embereket, és bensőséges színházi élményt nyújt számukra. Emellett a színészeink a kamaraszínházban kiélhetik a bennük lakozó kreativitást, fantáziát. Kértem is őket, hogy ha van szívük vágya, olyan darab, amit szeretnének színpadra vinni, valósítsák meg. Így jött létre Tóth Loonékkal Az ezredik éjszaka, és készülnek már más önálló estek is.

Szaksz Balázs
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. tegnap 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? tegnap 12:51 Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd kultúra Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd Egy csaknem 230 éves feliratot rejtő, befalazott falfülke tanúskodik a veszprémi várnegyed Kisszemináriumának gazdag múltjáról. Az elmúlt években megújított késő barokk épület hamarosan a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új otthona lesz, ahol díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet. tegnap 12:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.