Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Felszabadult játék a technikákkal

2010. október 27. 4:00
A szobrászoknál nem a kéznek kell ügyesnek lennie, hanem az agynak – mondta Angyal Mária Lendvai István művészetéről.

Szomorú gipszarcok néztek le rám a falról, majd elmosolyodtak, és közönyössé váltak. Valójában érthetetlen, hiszen mellettük Bacchus tiszteletére járták a parafa dugók a táncot, a batikolt lepedőn kergetőztek a színek, hogy egymásba folyjanak. Csak gipsz, fa és bronz, némi festékkel és anyaggal, mégis élőbb, mint bárki más a teremben. Történetük van, melyet bronzöntvények mesélnek el a csend szavaival.

Forma – szín – tér címmel nyílt életmű-kiállítása Lendvai István szobrászművésznek október 21-én a Városi Művelődési Központ és Könyvtár előcsarnokában. Faragó Ákos és a művész fia, Lendvai István Gábor orgonajátéka adott zenei hátteret az alkotásoknak.

– Lendvai István nagyon jó kollega és barát, húsz évig dolgozott intézményünkben. Most, nyugdíjazása után illő volt egy életmű-kiállítással köszönteni – mondta Neveda Amália, a VMKK igazgatója. Angyal Mária művészettörténész ezután beszámolt a szobrászművész életútjáról, valamint arról, hogyan ismerkedett meg a különböző technikákkal, és mi jellemzi egyéni stílusát.

Lendvai Istvánnak kivételes tehetsége van a viaszveszejtéses bronzöntéshez, ami egyszeri és megismételhetetlen folyamat, az öntés varázsa megfoghatatlan. Az alkotásaiban érezhető a témával való azonosulás és a tudás. Angyal Mária szerint a reneszánsz hatásán túl a kortárs művészek félelme és küzdelme is megjelenik plasztikáiban. Bár a szobrászat királya a bronz, Lendvai István mégis dolgozik fával, festékkel és különleges anyagokkal is.

A háromdimenziós képek sem állnak távol tőle, technikákat és anyagokat keverve ragadja ki a falak síkjából az alakokat. Számára mindez felszabadult játékot jelent, ugyanis a szobrászoknál nem a kéznek kell ügyesnek lennie, hanem az agynak – mondta Angyal Mária.

A kiállítás november 21-ig tekinthető meg a VMKK előcsarnokában.

Janni Anikó
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. tegnap 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? tegnap 12:51 Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd kultúra Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd Egy csaknem 230 éves feliratot rejtő, befalazott falfülke tanúskodik a veszprémi várnegyed Kisszemináriumának gazdag múltjáról. Az elmúlt években megújított késő barokk épület hamarosan a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új otthona lesz, ahol díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet. tegnap 12:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.