A Vehír munkatársának kérdéseire a Szövetség elnöke elmondta, hogy valóban nagy problémát jelent a takarmány jelenlegi magas ára és a technológiai korszerűsítés előtt álló sertéstelepek helyzete. Fejleszteni csak a minimális 10%-os nyereségből tudnának, ehhez kellene a 400 forintos élő súly/kilogram feldolgozói-átvételi ár. Az érme másik oldala - folytatta- , hogy példaként említsem a lengyel, vagy a dán sertéslapockát, azokat a kinti termelők mindenféle halgranulátummal, tápokkal és egyéb adalékanyagokkal etetetik, ezért van néha hal íze a csirkecombnak és a sertéshúsnak és mindez nincsen feltüntetve a boltokban, hogy a magyar vásárló dönthesse el, hogy minőségi magyar árut kíván vásárolni vagy kevésbé, de olcsóbb minőségű terméket vesz. A KSH hivatalos adatai szerint is a hazai sertésállomány az utóbbi időben 4.1 millióról 3.7 millióra csökkent. Ebből a nagyüzemi 2.5 millió, a kistermelőknél összességében úgy 700 ezer hízó nevelkedhet. Ez utóbbit csak becslik, mert pontos adat még nekünk sem áll rendelkezésre. Szerintem a tényleges sertésállomány csökkenés eléri a 7%-ot – mondta Sákán Antal. Ismerek olyan vágóhidat, ahol eddig hetente 15 ezer hízót vágtak, most jó ha heti 6-7 ezer vágásuk van – mondta.
Arra a kérdésre, hogy mi segítene a hazai sertéstenyésztők helyzetén, így válaszolt: legalább a minimális 10%-os nyereség, az újratermeléshez és a pályázatok önrészének az előteremtéséhez, az alacsonyabb takarmányárak. Ez utóbbira, úgy néz ki, van némi reményünk az idei évben, jó termés várható.
