A Betyárnap első programjaként Dr. Pilipkó Erzsébet néprajzkutató tartott előadást a bakonyi betyárok életéről, melyben megtudhatták az érdeklődők, hogy Sobri Jóska és Milfajt Ferkó mitől voltak a Bakony leghíresebb „zsiványai”. Természetesen akadtak olyan betyárok is, aki nem a Bakonyból származtak, de hírük ide is eljutott, mint például a Patkó testvéreké.
A néprajzkutató csak a jó betyárok életébe avatta be a kicsiket és nagyokat, azonban a Bakonyban éltek kapcabetyárok is, akik a szegényeket is kifosztották. A gazfickók életét Nádasi Elemér énekelve és harmonikaszóval mutatta be az előadás hallgatóinak.
Berecz András mesemondót, népdalénekest népes csapat várta, a múzeum új előadótermében nehezen fértek el az emberek. A múzeum programajánlója egyszerűen, frappánsan és hitelesen harangozta be Berecz András fellépését: „Róla nem írni kell, őt hallani kell.” Valóban: a mesemondó rendkívül élvezetesen adta elő Csík leghíresebb „betyár-történeteit”.
Berecz András után a litéri Szárazág Néptáncegyüttes és a Zöldág Ifjúsági Táncegyüttes kamaracsoportjai betyártáncokkal szórakoztatták az egybegyűlteket. Vastag Richárd „Aranysarkantyús” táncos elmondta, igyekezett minél több környékbeli és erdélyi táncot összeválogatni, hogy kicsit közelebb hozza a ma emberéhez a régi kultúrát.
A Betyárnap filmvetítéssel zárult, a Sobri – Betyárfilm című színes magyar filmet nézhették meg a jelenlevők.
