Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Huszárvágás

2008. június 10. 13:52
Volt időszak, amikor Európa rettegett a magyar huszároktól, nevük említésétől. Az első írásos emlékünk még 1481-ből említi a könnyű lovasságot. Hazánknak egészen 1945-ig volt hivatalos huszár ezrede. Napjainkban kettő országos hatáskörrel rendelkező egyesület működik. Az egyik a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szervezet a másik a Magyar Hagyományozók Világszövetsége. Ez utóbbi nemcsak a huszár egyesületeket, hanem néptáncosokat és a magyar kulturális hagyományokat is ápolják. Közel háromezres tagsággal rendelkeznek. Ebbe a szervezetbe tartozik az Abonyi Gábor által vezetett Sándor huszárok egyesülete. A Hídember című filmben négyszáz huszárt láthattunk.

Abonyi Gábor 1965 óta foglalkozik lovakkal. Szakmai karrierjét Iby Sándor mellett építette fel Nagyvázsonyban, aki a kor legismertebb hazai éllovasa volt, s a II. világháborúban tisztként szolgált. Az akkori lovassport felélesztésében szintén nagy szerepet játszott Zákonyi Ferenc, ő is Nagyvázonyban próbálta a nemzetközi lovassportot feléleszteni. Abonyi Gábor és tagtársai autentikus huszár ruházatát Somogyi Győző grafikusművész tervezte. Habsburg Ottó unokáját a keresztelőn Abonyi Gábor tarthatta a keresztvíz fölé. Kell ennél nagyobb elismerés az ember életében? Igen, őt személyesen fogadta II. János Pál pápa is, nem beszélve Európa számos uralkodójáról.

 

- Lóháton merre jártatok az elmúlt évtizedben?

- Leszámítva a hazai rendezvényeket, azok száma rengeteg, az első nagyobb külföldi utunk 1993-ban volt a lipcsei csata évfordulójára mentünk ki.  Majd 2004-ben Lyon és Párizs következett. Egyszerűen leírhatatlan az az ováció, amivel minket vártak, minden egyes országban. Ünnepélyes katonai parádéval fogadtak, a legmagasabb szinten köszöntötték a magyar huszárokat. A hangsúly a magyar és a huszár szón van, személy szerint én hihetetlenül tisztelem a múltat, annak ránk rótt kötelezettségét. A huszár legjobb társa a ló, vele kel, vele ment régen a csatába, rá mindig számíthat.

-Mostanában volt a vágta Budapesten, mi erről a véleményed?

- Az egy sajátos verseny volt. Annyit azért el kell mondani, hogy amit ott láttak, azok a lovak sportlovak voltak, csak az egyik félvér ló jutott be a középdöntőbe. A telivérek a leggyorsabb lovak, de mi, huszárok, mindig is a saját tenyésztésű, félvér lovainkkal jártunk a múltban és a jelenben. A huszárok azért is félvérlovaikkal mentek a csatába, mert hihetetlenül szívósak és ez így van mind a mai napig. Régen 100 kilométert is megtettek naponta. A huszárok ruházatát inkább ne is firtassuk, egy showműsor volt az egész, nem más, hatalmas pénzekért. Ezért mondom, hogy inkább például az önkormányzatok által befizetett nevezési díjat fordíthatták volna a helyi, adottságoknak megfelelően a gyermek utánpótlásképzésre, vagy néptánc együttesek támogatására. Veszprém városa is rendelkezett huszár laktanyával, de ki tudja ezt már? Egyszer, az egyik Gizella-ünnepségen felvonultunk, azt is felajánlottuk a városnak, hogy akár kéthetente, ingyen lovagolunk, csakis azért, hogy a következő nemzedékkel megszeretessük a lovas életet, annak sajátos életformáját.

-Ha jól tudom, most újabb telephelyed kialakításán dolgozol.

- A nemesvámosi lovarda eladásra került, most Lovason építjük ki az új bázist. Kisebb területen, egy hektáron, ahol egy 19 méter átmérőjű kör alakú lovas színház is helyet kap. Hat állandó, saját tenyésztésű magyar félvér lovunkkal együtt, de létrehoztunk egy 30 fős szkíta dobos együttest is. Egyéb kulturális rendezvényeink is lesznek, Kolti Helga vezette Pillanat Színháza is nálunk lesz látható. Kétszáz személyt tudunk majd körben leültetni. Mindemellett jövőre Balatonfüreden, a reformkor hetét bemutató ünnepségsorozaton és az Anna-bál idején vonulunk fel huszár ruhában. A legnagyobb idegenforgalmi szezon alatt a turisták ezrei várják a lovas huszárokat a Tagore sétényon.

Beke G. László
további cikkek
“Isten belép az emberi életbe, és megszenteli azt” közélet “Isten belép az emberi életbe, és megszenteli azt” Az Istent dicsőítő angyalok éneke hívott ma éjszaka bennünket össze és mi is szeretnénk csatlakozni az ő dicsérő énekükbe. Szeretnénk tanúi és részesei lenni Jézus Krisztus születésének, szeretnénk, hogyha ez az ünnep bennünk is megszületne, átalakítana és átformálna bennünket. -mondta el érsek atya köszöntőjében. ma 9:44 Steinbach József: a gyógyulás útja a másikra figyelő bibliai kedvesség közélet Steinbach József: a gyógyulás útja a másikra figyelő bibliai kedvesség A világnak a másikra figyelő, az életet építő "bibliai kedvességre" van szüksége; és ez egyben a gyógyulás egyetlen útja is, mert a másikra figyelve az ember elszakad a saját sebeitől. Erről beszélt Steinbach József református püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke karácsony alkalmából. ma 9:28 Szemerei János: Jézus békéje nem olyan, mint amit a világ adhat közélet Szemerei János: Jézus békéje nem olyan, mint amit a világ adhat Jézus békéje nem olyan, mint amit a világ adhat, nem fegyverekkel szerzik és tartják meg, de a végső győzelem mégis az övé - mondta Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsony alkalmából. ma 9:28 Erdő Péter: életünk az Istennel való találkozás felé tart közélet Erdő Péter: életünk az Istennel való találkozás felé tart Az ember és az emberiség élete is az Istennel való találkozás felé tart - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek karácsony éjszaka Budapesten. ma 9:28

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.