Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A román kor művészete

2010. november 19. 4:00 // Forrás: Mihály Anett
A Művészettörténeti Szabadegyetem rendezvénysorozatában Havasi Krisztina tartott előadást a román kor művészetéről.

November 17-én a koraközépkor művészettörténeti stílusával ismerkedhettek meg azok az érdeklődők, akik ellátogattak a Veszprémi Művelődési Központban megrendezett A romanika művészete című előadásra. A rendezvényen Havasi Krisztina, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének munkatársa mesélt a 11. század környékén kibontakozott művészeti korszakról.

Az ókori Róma művészetéből merítő stílus elsősorban a keresztény Európa megerősödését szolgálta, ezért a romanika leginkább a korai kereszténység stílusjegyeivel mutat párhuzamot. Havasi Krisztina a sokoldalú és egyéni formákban gazdag művészeti korszaknak csupán egy-két gyöngyszemét emelte ki előadásában.

Bemutatta a kor egyik szobrászati remekét, az esseni Madonna-szobrot, amelyet Mária legrégebbi nyugati ábrázolásaként tartanak számon. Az eredetileg fából készült ereklyetartót készítői aranyszínűre festették azért, hogy a drága ötvöstárgyakat utánozzák vele. Szintén a román korból származik a híres Gero-kereszt is

A fából faragott feszület érdekessége Isten fiának újszerű ábrázolásában rejlik, hiszen a régebbi korokban Jézust nem megfeszített emberként jelenítették meg az alkotásokon. A Kölnben található kereszt a dóm felbecsülhetetlen értékei közé tartozik.

Mivel ez a majdnem három évszázadon keresztül ható irányzat rengeteg történelmi és társadalmi változással járt együtt, a művészeti téma mellett helyet kaptak történelmi vonatkozású történetek is, amelyek színesítették az előadást.

Havasi Krisztina december 16-án újra ellátogat a Veszprémi Művelődési Házba, ahol következő előadásában a román kor magyar művészetéről oszt meg érdekességeket a hallgatósággal.

vehir.hu
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. tegnap 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? tegnap 12:51 Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd kultúra Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd Egy csaknem 230 éves feliratot rejtő, befalazott falfülke tanúskodik a veszprémi várnegyed Kisszemináriumának gazdag múltjáról. Az elmúlt években megújított késő barokk épület hamarosan a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új otthona lesz, ahol díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet. tegnap 12:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.