Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Adventi kalandok a múzeumban

2010. december 4. 5:00 // Forrás: Lackó Dezső Múzeum
Az év végi népszokásokkal a Laczkó Dezső Múzeumban ismerkedhetnek a látogatók december 12-én, vasárnap.

Ezen a vasárnapon bárki betekintést kaphat a múzeumpedagógiai programokba, ezúttal az adventhez és a karácsonyhoz kapcsolódó népszokásokkal, használati tárgyakkal ismerkedhetnek a látogatók. Ezek a programok – ezidáig – kizárólag iskolai csoportok keretében voltak látogathatók. Ezüstvasárnap azonban minden érdeklődőt szeretettel várnak a múzeumban előzetes bejelentkezés nélkül is. Az adventi kalandok három alkalommal indulnak: 11, 13 és 15 órakor.

Az adventhez és karácsonyhoz kapcsolódó népszokások

Az adventi és a karácsonyi időszakhoz számos egészségre, gazdagságra, életre, halálra vonatkozó népszokás él.

A karácsonyt megelőző négy hét az ünnepre való testi és lelki felkészülés időszaka, amelyet az „eljövetel” értelmű advent szóval jelölünk a mai napig. Az adventi áhítat elmélyítését több vallásos eredetű szokás szolgálta, így a hajnali ima vagy a viszonylag új keletű Szent család-járás. A kilenctagú, főként asszonyokból álló „szálláskereső” csoportok december 15-étől kezdődően esténként sorra látogatták egymás házait, ahol a szentképet egész évben őrző előimádkozó vezetésével közösen imádkoztak a Szent Családot ábrázoló kép mellett. Ez az újszövetségi eseményt felidéző, helyenként a mai napig élő szokás megyénkben a XX. század elejétől a II. világháború utáni időszakig élte virágkorát.

Advent azonban profán közösségi események időszaka is volt, ezek közé tartoztak a fonók és a hideg idő beálltával egyre sűrűsödő disznóvágások. A fonókat az advent eleje körül rendezett bállal nyitották meg, és egészen farsangig minden hétköznap este látogatták a lányok, asszonyok. A legények rendszeresen felkeresték a nagylányok fonóját, hogy kártyázás, beszélgetés közben szemmel tartsák választottjukat.

A Tamás nap környéki disznóvágások nemcsak a következő évi hússzükségletet biztosították, de sok családban a karácsonyi asztalra is disznótoros került. A rokoni, szomszédi, baráti körben végzett egész napos kemény munkát víg kedélyű disznótoros vacsora koronázta, amelyre sokszor hívatlan vendégek, tamák is érkeztek. Az álarcba, jelmezbe öltözött falubeli fiatalok megjelenése sok tréfára és találgatásra adott alkalmat. A tamák megzavarták a vacsorázókat, és elváltoztatott hangon, verses formában ételadományt kértek, amit később közösen fogyasztottak el. A Tamás napi disznóöléshez számos hiedelem fűződik, melynek oka, hogy december 21-ére esik a legrövidebb nappal az évben. Göcsejben például az e napon vágott disznó háját többféle betegség gyógyítására is használták. Az év vége közeledtével különösen aktuálissá váló jósló szokások közül ezt napot házasságjóslás jellemezte. Az egész nap böjtölő lányok, abban a reményben, hogy éjjel megálmodják jövendőbelijüket, így kérlelték a szentet: „Szent Tamás, mondd meg nekem, ki lesz az én vőlegényem!”

A házasságról szóló jóslatok kapcsolódnak még malacröfögéshez, kutyaugatáshoz vagy éppen az almához, amely a termékenység szimbólumba és erotikus jelkép is volt. A lányok különféle jelekből igyekeztek megtudni esküvőjük várható idejét, jövendőbelijük nevét vagy éppen foglalkozását.

A jóslások másik csoportja a termésre, egészségre, életre és halálra vonatkozott. December 24-én este nem lehetett például száradó vagy vizes ruha a házban, mert az valakinek a halálát, az állatok elhullását jelentette, máshol pedig fejfájást jelzett. A gazdák jó termésre számítottak, ha templomba menet csikorgott lábuk alatt a hó, viszont ha az éjszaka borús volt, az rossz takarmánytermést jósolt.

vehir
vehir
vehir
vehir.hu
további cikkek
484979368_1083203163852198_2748317684424116138_n
484979368_1083203163852198_2748317684424116138_n
484979368_1083203163852198_2748317684424116138_n
Bejelentették az Utcazene időpontját Közösségi oldalán villantott dátumot a Veszprémi Utcazene Fesztivál. ma 21:42
Antikva 1502-ből
Antikva 1502-ből
Antikva 1502-ből
Felbecsülhetetlen értékű köteteket rejt a veszprémi Érseki Palota barokk könyvtárszobája Több száz éves könyveket, díszes bibliákat, páratlan gyűjteményeket is tartalmaz a veszprémi Érseki Palotában található Koller-könyvtárszoba. A helyiséget a várnegyed megújításának részeként restaurálják, a munka lassan a végéhez közeledik, és a könyvritkaságok is visszatérhetnek helyükre. A több mint 250 éves épület impozáns könyvtárszobáját és annak kincseit a tervek szerint kiemelt alkalmakon, vezetett sétákon a látogatók is megcsodálhatják majd.  ma 12:44
E98A7766
E98A7766
E98A7766
Újragondolták a Veszprémi Térképvándort – már bővített tartalmakkal elérhető Péntek délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára mutatta be a Térképvándort, melyet a korábbi fejlesztések birtokában gondoltak újra. tegnap 5:28
Messenger_creation_5FF019C2-439C-4DD2-B6C1-C2312CFE24C0
Messenger_creation_5FF019C2-439C-4DD2-B6C1-C2312CFE24C0
Messenger_creation_5FF019C2-439C-4DD2-B6C1-C2312CFE24C0
Különleges kiállítás a sólyi kultúrházban Különleges festménybemutató helyszíne volt az elmúlt hétvégén a Sólyi Kultúrház. A településről elszármazott, majd néhány éve hazatérő fiatal művésznő, Vajda Alexandra mutatta be képeit a szép számmal egybegyűlt közösségnek. 2025. március 13. 16:18

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.