Geipl Miklósné szerint: én úgy gondolom, hogy a rendszerváltás óta, eddig soha nem tapasztalt támadás indult az iskolák és az oktatási intézmények vezetői ellen, úgy is mondhatnám, hogy a szakmai innováció, a gondolkozni képes, kreatív emberek alkalmazásával szemben látok valami olyan típusú, elsősorban politikai alapú agressziót. Rendkívül veszélyes az oktatás szempontjából, ha ez így folytatódik tovább, akkor az oktatási intézmények az iskolák élén kontraszelekció történik, amely a gyerekeink jövője szempontjából és a társadalom lehetséges szempontjából is veszélyes lehet. Majd folytatta: a korábbi időszakban emlékezetem szerint nem fordult elő soha, hogy a nevelő testületek többségének támogatása nem volt szempont egy intézmény vezetőjének kinevezésekor. A tegnapi megyegyűlésen és a két nappal megelőző Oktatási Bizottsági ülésen az történt, hogy például a magyar-angol kéttannyelvű gimnáziumban és kollégium igazgatójának kinevezése alkalmából egyetlen szakmai szempontot érintő kérdés el nem hangzott. Hiába látszódott a pályázó pályázatából, aki egyébként a jelenlegi igazgató helyettese, Csizmadia Csaba, hiába volt jó a pályázata, szakmai kifogás nem merült fel ellene, csak egyfajta tartózkodás, amit nem lehetett egyszerűen megindokolni. A megyei közgyűlésen derült ki, hogy mi van ennek a rendkívüli érdekes, szakmai véleményt nem mondó tartózkodásban kifejeződő véleménynnyílvánítás mögött. Az történt, hogy több, mint egy órát vitatkoztunk ennek ürügyén és nem az igazgató pályázat tartalmával foglalkoztunk. Majd miután a pályázó nem kapta meg a többségi szavazatot, mellényzsebből elővettek egy nevet, aki törvény szerint két évig fogja megbízott igazgatóként a kéttannyelvű gimnáziumot vezetni. (A megyegyűlés Kovácsné Fodor Veronikát bízta meg az intézmény vezetésére.) Nem tudtuk támogatni, hiszen nem volt módunk megismerni. Az oktatási ágazat frontális letámadásának másik eklatáns példája a Megyei Pedagógiai Intézet, amely a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat is végzi. A pedagógiai és szakmai szolgáltatások az oktatási törvényben biztosított az önkormányzatok alap feladatsort is jelenti. Célja az lenne, hogy az oktatási intézményekben folyó oktatást segítse. Egy kiszervezési javaslat állt a megye közgyűlés asztalán, az elképzelésnek egyetlen oka volt: a gazdasági ok. A felkért szakember véleményében kifejtette, hogy milyen gondokkal jár ennek a feladatnak külső ellátásának területén. A megyei önkormányzat úgy hozott egy határozatot, hogy megpályáztatja ezt a szolgáltatói munkát, úgy hogy nem határozta meg, hogy mit szeretne kérni, mennyit szeretne kérni és mennyiért. Nem határozta meg a pályázat szövegét sem – mondta Geipl Miklósné.
Majd így zárta gondolatait: tehát nem marad más, mint a politikai döntés, egy igazgató vagy egy intézményvezetőt, aki nekünk nem tetszik vagy mert nem fogadjuk el a politikai lojalitását, hanem ennél többet kérünk: politikai hűséget, ha ezt valaki nem hajlandó megtenni vagy nem fogjuk kinevezni vagy kiszervezzük alóla az intézményt. Ez két olyan példa amely pontosan mutatja azt a tendenciát amely korábban kezdődött, de a jelen időre annyira felerősödött, hogy a megyei közgyűlésen megfogalmazott véleményünk mellett, szükségesnek tartunk egy sajtótájékoztatót, hogy az érintetteket erről biztosítani tudjuk.
Úgy gondolom, hogy a harmadik téma is hasonló jelleget mutat, ismét politikai döntés született az ajkai intézmények ügyében – kezdte Pusztai István. A megyei önkormányzat döntése elindítja a két ajkai intézmény a Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium összevonását. Miért állítjuk, hogy ez ismét egy politikai döntés? – tette fel a kérdést Pusztai. Az egyik ok az, hogy bár nem vitatjuk, hogy a középfokú intézmények átalakítására szükség lehet, de a megye önkormányzat vezetése semmilyen szándékot nem mutatott arra, hogy a kérdést komplex módon kívánja áttekinteni, hanem hozott egy javaslatot, ami csak a két ajkai intézmény összevonására irányult. Azok az indokok, melyekkel megpróbálták alátámasztani döntésüket, hamisnak kell, hogy minősítsük. Nem igaz, hogy az intézményekben csökken a gyerek létszám, a két iskolában 1500 diák képzését végzik. A kollégiumok kihasználtsága 50%-os, ez sem igaz, az egyik kollégium kihasználtsága 66%-os a másiké 71%-os. A Molnár Gábor iskola is szeretne kollégiumi férőhelyeket. Így már a három intézményből a kollégiumi férőhelyek teljes kapacitása ki lenne használva. Az is téves nézet, hogy összevonás után pénzmegtakarítást lehet elérni, vagy csak igen kis mértékben. „Nagyon szomorúnak tartjuk, hogy ha az ajkai ügyek közgyűlésről-közgyűlésre politikai metszetet kapnak, az egész folyamat a szocialista városvezetésű Ajka elleni lépésnek tekintünk.” – fejezte be Pusztai István.
