Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A Hanti-világ a XXI. század küszöbén

2011. január 12. 3:00
A hanti világba nyerhetnek betekintést azok, akik ellátogatnak a Lovassy László Gimnázium újonnan nyílt kiállítására.

Talán kevesen vannak, akiknek minden vágyuk, hogy Szibériában tölthessék a nyarukat, de még ennél is kevesebben vannak azok, akiknek az ilyen, kissé talán furcsa vágyuk beteljesül. A Jugria Megmentéséért Társadalmi Szervezet 2000-ben azonban Varjugán falu közelében, egy erdei szállásterületen tábort szervezett, amelynek az volt a célja, hogy a hanti fiatalok természetes környezetben gyarapíthassák hanti nyelvtudásukat.

A táborba meghívták Csepregi Mártát, az ott beszélt hanti nyelvjárás magyar szakértőjét, és lehetőséget biztosítottak számára, hogy három tanítványát magával vigye. Így juthatott el három szerencsés finnugor szakos hallgató – Bárány Borbála, Gugán Katalin és Vépy Enikő – is a tajga közepére, legközelebbi nyelvrokonaink közé. Az itt töltött bő három hét során részt vehettek a nyelvórákon, és emellett megismerkedhettek a keleti hantik hagyományos életmódjával: faraghattak, kísérhették a halászokat, kipróbálhatták a kéreghántást, készíthettek a lehántott nyírkéregből edényt, megkóstolhatták a hagyományos ételeket. A Hanti-világ a XXI. század küszöbén című kiállítás fényképei ennek a három hétnek az emlékeit örökítik meg.

– A Lovassy László Gimnázium egy olyan intézmény, amely mind a tárgyi, mind a szellemi továbbképzést biztosítja azzal, hogy a 300. tanévben régi diákokat hív meg. Ide tartozik Ruttkay-Miklián Eszter, aki a hanti nép lelkületét hozza közelebb. Mindennapjaikba, gondolataikba és hitvilágukba nyerhetünk betekintést a kiállításnak köszönhetően – nyitotta meg a kiállítást január 11-én S. Lackovits Emőke muzeológus, aki ezután elkalauzolta a vendégeket a tárlat tárgyai között.

A kiállítás három részre osztható: fényképek, tárgyak és könyvek. A képek által körvonalazódik a hantik életmódja, betekintést nyerhetünk szállásuk elrendezésébe és munkamegosztásuk menetébe is.

A tárgyak mindennapi használati eszközök, valamint ékszerek, táskák, játékok, ruhák és főzőedények. A szervezők felhívták arra a figyelmet, hogy ezeket a dolgokat megérinteni szinte kötelező, főleg, amikor a harmadik részhez érünk, ahol belelapozhatunk a könyvekbe.

A kiállítás szorosan kapcsolódik ahhoz az előadáshoz, amit Ruttkay-Miklián Eszter 2011. január 13.-án tart a Lovasyyban "Kutatói tervek és a terepmunka: Reguly Antal kutatásai az Ural-vidéken" címmel.

Janni Anikó
további cikkek
Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rizling, Jazz Fesztiválon kultúra Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rizling, Jazz Fesztiválon Két hét múlva, július 10-én Veszprém óvárosa kicsit kiszakad a megszokott pezsgésből és mintegy önálló faluként szerepel majd a térképeken. Nem először történik ilyen, hiszen az elmúlt másfél évtizedben majdnem minden nyáron felépült a borfalu, hogy teret adjon a hazai és vendégként a legjobb külföldi boroknak és pezsgőknek, na meg persze az igényes, jazzalapú zenének a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválon. A szervezők idén sem ígértek többet, mint a már bizonyított recept, néhány részletében mégis alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. ma 1:09 Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá kultúra Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá A Múzeumok Éjszakáján volt egy különleges program a Ruttner-ház pincéjében. Nem muzeális emlékeket, hanem a nagyon is élő punk képzőművészetből nyílt tárlat Szilágyi Zoé festőművész jóvoltából. Vele beszélgettünk a helyszínen a tőle megszokott kendőzetlen őszinteséggel, ahol szóba került a művészvilágban oly idegesítő másolás, miért festett „bosszúképeket” és hogyan valósította meg édesapja álmát halála után, hogy Afrikában láthassa testközelből az oroszlánokat. tegnap 18:12 Hátsó füves történetek a polgármestertől közélet Hátsó füves történetek a polgármestertől „Nehogy már ennek a kopasz törpének ne tudjatok gólt lőni!” – hangzott el régen egy Gyulafirátót – Balatonkenese focimeccsen a nézőtéren felfokozott hangulatban. De pont az ilyen őszinte, zsigeri reakciók miatt is van különös hangulata a falusi futballmeccseknek, ahol megszűnnek a társadalmi különbségek az emberek között és mindenki csak a játéknak él. Pont, ahogy az említett példa is mutatja, hiszen a kenesei kapus, aki védte akkor a hálót, Veszprém későbbi polgármestere, Porga Gyula volt. Most pedig éppen ő tartott szubjektív tárlatvezetést a Laczkó Dezső Múzeum, falusi futballéletet bemutató kiállításán, a Hátsó füvesen. 2026. június 22. 17:04

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.