Az őszi idény rajtja előtt meghatározó játékosai hagyták el az NB I/B Nyugati csoportban szereplő Veszprémi Egyetem SC kosárlabdacsapatát, amelyet sérülések is hátráltatták az idény kezdetekor. A VESC azonban a várakozásokat felül múlva tízből nyolc találkozót hozott az alapszakaszban, s az év végére a tabella második helyére küzdötte fel magát, úgy, hogy eggyel kevesebbet játszott a mieink által már legyőzött, listavezető bonyhádiaknál. A "tavaszi" pontvadászat pénteki rajtja előtt Andorka Zoltán szakosztályvezetővel beszélgettünk az őszi idényről, az elvárásokról és az A-csoportos álmokról.
– Feltételezem, hogy maximálisan elégedett az őszi szerepléssel…
– Figyelembe véve, hogy az idény kezdete előtt meghatározó játékosaink távoztak, hogy sok sérültünk volt a rajtkor, továbbá, hogy a riválisaink milyen komolyan erősítettek, valóban nagyon szép eredményt érünk el. A szakosztályvezetés így maximálisan elégedett az együttes hozzáállásával és az eredményekkel. Bátran mondhatom, hogy az alakulat a várakozásokon felül szerepel, azzal, hogy az alapszakasz felénél holtversenyben az első-második helyen állunk.
– A riválisok közül legyőzték a Nagykanizsát, a Bonyhádot is…
– A Nyugati csoport mezőnye nagyon kiegyensúlyozott, ezt bizonyítja, hogy a bajnokság elején hét-nyolc együttes jelentette ki, hogy a legjobb négybe szeretne jutni. Azzal pedig, hogy Nagykanizsán nyertünk, sikerült leszakítanunk egy nagy riválist. A Bonyhádot itthon tudtuk megverni, s így tapadunk rájuk. A bajnoki címre törő Fehérvártól ugyan kikaptunk, de ők jönnek még Veszprémbe, ahol szeretnénk megverni őket.
– Mi a siker titka?
– Védekezésben sokat léptünk előre, ami ebben a sportágban megadja az „alaphangot”. Emellett a csapat rendkívül egységes. A korábbi évekkel ellentétben – amikor Faragó, Szarvas vagy Hegedűs sokszor egyénileg el tudták dönteni a találkozókat – most nincsenek kiemelkedő egyéni képességek. Ellenben mind védekezésben, mind támadásban a csapatjáték dominál.
– Mennyire váltak be az új szerzemények?
– Az újak közül Kovács Viktort emelném ki, aki az első meccseken beilleszkedési problémái miatt még nem tudott sokat hozzátenni a támadójátékhoz, onnantól kezdve azonban átlagban 12-20 pontot szerzett. Ezt vártuk tőle, s ezért igazoltuk. Kiss Botond nagyon jól védekező centerposzton teljesítő játékos, aki ugyan nem túl magas, de rendkívül jól „olvassa” a védekezést. Nagyon hasznos tagja a gárdának, hiszen sok lepattanót szerez.
– Pénteken már az Újbuda vár a fiúkra. Milyenek az „előjelek” a találkozó előtt?
– Sérültjeink jelenleg szerencsére nincsenek. Oltárczy Máté és Kiss Botond azonban betegséggel küszködik, akik a héten lázasan fekszenek otthon, s nem is tudtak edzeni. Reméljük, hogy a meccsre mindketten felépülnek, s ha más nem, legalább néhány percre a segítségünkre lehetnek. Nehéz mérkőzés elé nézünk az Újbuda ellen, amely egy fiatal, hajtós, brusztolós, sikerre éhes társaság. Az első mérkőzés ráadásul mindig nehéz. Reméljük persze, hogy jó eredményt érünk el, amely megadhatja a további lendületet is.
– Mi az elvárás a tavaszi idényben?
– Ősszel a négy közé jutást tűztük ki célul, hogy a rájátszásban a Keleti csoport első négy helyezettjével a dobogóért, vagy akár egy még jobb eredményért küzdhessünk. Az elvárás nem változott: továbbra is ez a célunk, s lehetőség szerint minél előrébb végezzünk, hogy a rájátszásba a lehető legtöbb pontot vigyük. A Keleti csoportban már a bajnokság előtt meg lehetett mondani, hogy melyik az a négy együttes, ami utólag be is igazolódott. Közülük is kimagaslik a pontveszteség nélkül álló Jászberény együttese.
– Feltételezem, hogy az A-csoportos szereplésről nem időszerű beszélni…
– A szakosztály helyzete idén nem tenné lehetővé az osztályváltást. Természetesen, ha megnyernénk a bajnokságot, nagyon örülnénk, s mindent elkövetnénk, hogy a csapat A-csoportos legyen, de nem hiszem, hogy ennek realitása lenne.
