Az új adótörvénnyel foglalkozó Ügy-kontrollunkban Olma Frigyest, a Signator AUDIT Könyvvizsgáló Kft. ügyvezetőjét kérdeztük a változásokról, a további szükséges lépésekről és az adótanácsadói munka sajátosságairól.
– Gyakorlati szakemberként milyen szemléletváltást tapasztal az adótörvények idei módosítása esetében?
– Azt egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a változtatásokat az egyszerűsítés vezérelte.
Az adótörvények változását különbözőképpen éli meg egy magánszemély, egy gazdasági társaság tulajdonosa és egy társaság ügyvezetője. A személyi jövedelemadó módosulása a magánszemélyeket és részben a társaságokat (a társaságokat terhelő SZJA-n keresztül), míg a társasági adó változása a gazdasági társaságokat érinti. A szemléletváltás abban tükröződik, hogy a törvényhozók egységesen azonos adókulccsal kívánják adóztatni az eddig eltérő módon adóztatott jövedelmeket. A jelenlegi adórendszerre könyvvizsgálóként vagy ügyvezetőként tekintve azt kell mondanom, hogy még mindig túl bonyolult. Annak ellenére, hogy több adó megszűnt, még mindig túl sok adónem található a rendszerben.
– Hogyan értékeli a magánszemélyek adójának változását?
– Az egységes 16 %-os adókulcs egyszerűsíti a rendszert, a progresszív adózás megszűnt. Csekély mértékben, de rosszabbul jártak az alacsonyabb jövedelmű egyedülállóak. A családi kedvezmény bevezetése azonban – eltartottak esetén – lényegében már minden jövedelemszinten csökkenti a terheket. Az egyes tevékenységekre jellemző elvárt jövedelmek szabályozása eltörlésének hírére is bizonyára sokan fellélegeztek. Maradtak olyan elemek, amelyek továbbra is bonyolítják az adózást. Ilyen például a bruttósítás, amely egyelőre tovább él, csak fokozatosan fog megszűnni. Emellett a béren kívüli juttatások bonyolult szabályozása az egykulcsos adózás bevezetéséből származó előnyöket részben kioltja.
– A társaságok szempontjából mit hoz az új szabályozás?
– Egyértelműen egyszerűsödött a szisztéma. Több kis adónem megszűnt. Az 500 millió forint összegű adóalapig egységesen 10% -os adókulcs bevezetése kedvező a vállalkozásoknak. Mindez azt eredményezi, hogy a cégeknél több pénz maradhat a fejlesztésre. Rendkívül pozitív eleme az adótörvény-változásoknak (bár még nem hatályos), hogy a már működő film- és előadóművészi támogatások mellett a látványsport támogatására fordított összegek – bizonyos feltételek érvényesülése mellett – az adóból levonhatók, és költségként is el lehet azokat számolni. Ez bizonyára rendet teremt a sportfinanszírozás eddigi kusza gyakorlatában.
Talán a piaci ár meghatározására szolgáló további módszertani lehetőségeket emelném még ki. A piaci árnak a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek miatt a társasági adóalap megállapításánál van jelentősége. Különösen fontos ez, ha a társaságok eltérő országokban végzik tevékenységüket. A piaci ár problémájának egységes kezelését célozzák meg az EU által kiadott OECD irányelvek, hiszen nem mindegy, hogy az anya- és a leányvállalat viszonylatában melyik országban csapódik le az eredmény. Az anyavállalat otthon szeretné realizálni a nyereséget, azonos feltételek mellett a hazai pályára húz a szíve, a magyar államnak pedig az az érdeke, hogy itt történjék az adózás. Ebből mindig vannak konfliktusok. Találkoztunk olyan esettel is, hogy mindkét érintett ország adóhatósága kifogásolta a kimutatott eredményt, a kialakított árakat. Ilyen esetben a jogszabályok alapján az adóhivatalok egyezségre kényszerülnek, hiszen rendkívül igazságtalan lenne, ha ugyanazt a jövedelmet két országban is megadóztatnák.
– Ha egyszerűsödik az adózás, akkor kevesebb lesz az adótanácsadók munkája?
– Nem hiszem, hogy ez befolyásolná a munkánkat; a társaságok a törvényi kötelezettség miatt is igénybe vesznek mérlegképes könyvelőt, könyvvizsgálót, adótanácsadót, valamint rájöttek, hogy egy hivatásos szakember, aki több területtel találkozik, egyszerűbben átlátja a problémákat, mint egy cég egy adott feladattal foglalkozó munkatársa. A magánszemélyek pedig eddig is általában maguk készítették el az adóbevallásukat, adónyilatkozatukat, ez a jövőben sem nagyon fog változni.
– Kik és mikor keressenek fel adótanácsadót?
– A bérből, fizetésből élők általában nem vesznek igénybe adótanácsadót, nyilatkozatuk estén a munkáltató elvégzi a szükséges feladatokat. Egyéb jövedelmek esetében pedig legtöbbször a kitöltési útmutató és az internetről letölthető bevallási csomag segítségével viszonylag könnyen elkészíthető a bevallás. Általában olyan magánszemélyek fordulnak adótanácsadóhoz, akiknek valamilyen speciális ügyletük van.
Vállalkozás működtetése esetén mindenképpen szükség van megfelelő szakemberre, mérlegképes könyvelőre, adótanácsadóra vagy könyvvizsgálóra, mert egyrészt megfelelő képesítés nélkül nem lehet beszámolót készíteni, másrészt a rendszer rendkívül bonyolult. Aki bele akarja ásni magát az adózás és a mérlegkészítés rejtelmeibe, az egyéb munkájától veszi el az időt. Ezt viszont a mai világban nem lehet megengedni, azaz szakemberre kell bízni a feladatot, nincs választási lehetőség.
– Valójában mivel foglalkozik egy adótanácsadó? Hol húzódik a határ az adótörvényekben rejtőző lehetőségek kihasználása és az adócsalás között?
– Az adócsalás tudatos cselekedet, amely az adó elkerülésére irányul. A mi ügyfélkörünkre ez nem jellemző. Az azonban gyakran megtörténik, hogy hibázik valaki, ami nem is csoda, mert nem egyszerűek az adótörvények, és a nagyon sok adónemhez bonyolult kérdések kapcsolódhatnak. Gyakran előfordul, hogy több lépcsős konzultáció ellenére sem tudunk döntést hozni egy kérdésben, ilyenkor az adóhatóság állásfoglalását kérjük, és szükség esetén a pénzügyminisztériumot is megkeressük. Ez annak az eredménye, hogy amikor minél jobban akarunk valamit szabályozni, annál bonyolultabbá válik. Amikor adótanácsadást végzünk, akkor egy adott ügyfél aktuális, konkrét problémájára keresünk megoldást: például egy tőkeművelet, egy átalakulás vagy egyéb tevékenységek különböző konstrukcióinak kidolgozásával – annak érdekében, hogy megfeleljenek az adózási, számviteli jogszabályoknak. Egy üzleti tevékenységet többféleképpen meg lehet valósítani, a lényeg, hogy minél egyszerűbb, kezelhetőbb, áttekinthetőbb legyen, és az ügyfelünk a szükséges, de a szükségesnél nem több adót valljon és fizessen be.
– Ön szerint milyen logikus lépésekre lenne szükség még az adózási rendszer átalakítása során?
– A személyi jövedelemadóban fokozatosan megszűnik a bruttósítás, de a béren kívüli juttatások bonyolult szabályozását egyszerűsíteni kellene. Egyik legnagyobb probléma az, hogy egy öt főt foglalkoztató vállalkozást gyakorlatilag ugyanannyi adónem érinthet a tevékenységétől függően, mint egy multit. Ebből fakadóan ugyanúgy profi szakembert kell felkérnie a számviteli és adózási ügyek intézésére, mint egy multi cégnek. Még mindig nagyon sok az adónem, és tényleg bonyolultak az adók. Ám ez az egész világon így van. Azt hinnénk, hogy Németországban egyszerűbb a rendszer, de ez téves elképzelés, hiszen ott is terjedelmes az adójogszabályok magyarázata. A kisebb vállalkozásoknál fontos lenne egyszerűsíteni a beszámoló és adóbevallás készítési kötelezettséget.
– Mit gondol? Lehet tényleg söralátét méretű egy adóbevallás?
– Véleményem szerint a „söralátét” megnevezésnek szimbolikus jelentősége volt, az egyszerűsítések bevezetésének kezdetét jelentette. Abban az esetben, ha valakinek több forrásból van jövedelme, az adóbevallása bizonyára nem fog elférni egy söralátét nagyságú papíron. A lényeg az egyszerűsítésen van, amely elkezdődött.
