Az adózással kapcsolatos Ügy-kontrollunk utolsó mozzanataként az idén életbe lépő jogszabályi változásoknak jártunk utána. Egy biztos, ha sokan fizetünk kevesebbet, az jobb, mintha kevesen fizetünk sokat – véli Dégi Zoltán, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Adóigazgatóságának igazgatója.
– Összevonták az APEH és a VPOP szerveit, létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
– Reményeink szerint az adózók ebből a változásból nem éreztek semmit, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a megye vám és pénzügyőri igazgatósága, illetve adóigazgatósága egy egységben lévő szerve, de tevékenységét egymástól függetlenül párhuzamosan végzi.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal három szintű szervezet. Alsó fokán a megyei igazgatóságok helyezkednek el, középfokú szervei a regionális vám és pénzügyőri, valamint adó főigazgatóságok, illetve itt megjelent egy új elem, a regionális bűnügyi igazgatóság, ahol a vám- és adócsalással kapcsolatos nyomozóhatósági feladatokat végzik. Mindezen szervek irányítását a központi hivatal végzi. A különböző jogorvoslati fórumok szintjei szervezetileg is elkülönülnek egymástól.
– Az Orbán-kormány gyakran hangoztatta, egyszerűsödik az adóbevallás. Mikortól élvezhetjük ennek előnyeit?
– Két részre bontanám ezt a kérdést. Valóban lesz az adóbevallásnak egy egyszerűsített formája, ami a jogszabályokban rögzítésre is került. Az úgynevezett adónyilatkozatot jövőre a 2011-es adóévről lehet majd beadni. A törvény szabályozza, kik azok a magánszemélyek, akik ezt igénybe vehetik. Egy bevallás akkor tud egyszerűbb lenni, ha a rá vonatkozó jogszabály nem tartalmaz kivételeket, mentességeket, kedvezményeket.
Egy technikai újítás azonban már most tapasztalható. Az adóhatóság felmérte, hogy a személyi jövedelemadó bevallásban melyek azok a sorok, amit nagy számban töltenek ki az adózók, így egyes szja csomagok kevesebb sort fognak tartalmazni, a kevésbé használt sorok nem jelennek meg a nyomtatványon. Az egyszerűsítés megjelenik az elektronikusan kitöltött bevallások esetében is, amelyek kinyomtatáskor csak az adattal ellátott sorok kerülnek papírra.
– Mik a legfontosabb beadási határidők?
– Az egyéni vállalkozóknak és az adószámmal rendelkező magánszemélynek 2011. február 25-ig kell beadni a személyi jövedelem bevallásokat, mindenki másnak 2011. május 20-ig kell benyújtania a szükséges bevallásokat. A társasági adóbevallás határideje 2011. május 31.
– Miként változtak az adójóváírás szabályai?
– Az adójóváírás rendszere alapvetően megmaradt, de más értékhatárok léptek életbe.
A bér adóalap-kiegészítéssel növelt összegének (a bruttósított bérnek) 16 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 12.100 forint. Évente legfeljebb 145.200 forint, ebben az esetben a magánszemély összes jövedelme nem haladhatja meg a 2 millió 750 ezer forintot.
Ha az évi 2 millió 750 ezer forint jövedelmet meghaladja, de a 3 millió 960 ezer évi jövedelmet nem éri el, abban az esetben a 2 millió 750 ezer értékhatárt meghaladó rész 12 száazlékával csökkenteni kell az adójóváírás összegét. Az adójóváírás évi 3 millió 960 ezer forint összes jövedelem felett nem érvényesíthető.
2011-től egykulcsos személyi jövedelemadó került bevezetésre. Általában 16 százalék az alkalmazandó adókulcs a tavalyi két adókulccsal szemben.
– Módosultak a gyermekkedvezménnyel kapcsolatos jogszabályok is.
2011-ben átalakult a gyermekek után járó kedvezményrendszer. Már nem csak a három, vagy több gyermek esetén lehet igénybe venni, hanem az egy-két gyermekes családok is élhetnek ezzel a lehetőséggel, megszűnt az eddigi jövedelemkorlát is. Korábban adókedvezményként funkcionált, mostantól az adóalap csökkentéseként működik. Egy-két gyermek esetében 62.500 forinttal, három vagy több gyermek esetén 206.250 forinttal mérsékelhető gyermekenként. Ez a nettó fizetésben előbbi esetében 10, utóbbinál több, mint 30 ezer forintos növekedést is eredményezhet gyermekenként.
Fontos tudni, hogy a kedvezményezett eltartotti körbe tartozó családtagok után is jár a jóváírás. Aki ezév január 15-ig nyilatkozott jogosultságáról, már a január havi fizetésében tapasztalhatja a változást. Két szülő esetén el kell dönteni, hogy ki veszi igénybe a családi kedvezményt, azonban ha az egyik szülő jövedelme nem elég nagy ahhoz, hogy maximalizálja ezt az adóalap kedvezményt, akkor a fennmaradó részt megosztva, a másik szülő is igényelheti.
– Mikor lesz népszerű hazánkban az adózás?
– Inkább az a kérdés, mennyire tudatosul az emberekben, hogy amennyiben jövedelmet szereznek, adókötelezettség is keletkezhet, aminek eleget kell tenni? Legyen elfogadott norma, hogy adózni kell, hiszen az állam ebből tartja fenn a különböző szervezeteket, legyen az rendőrség, oktatás és még lehetne sorolni. Nem kell, hogy népszerű legyen, de tudomásul kell venni, ez egy kötelezettség. Ha sokan fizetünk kevesebbet, az jobb, mintha kevesen fizetünk sokat.
