Számos újdonságra lehet számítani a 2013. január 1-jén hatályba lépő új polgári törvénykönyvben (Ptk.). A kódexben megjelenik majd az az elv, amely szerint a közszereplők jobban bírálhatók az átlagembereknél; a nem vagyoni kártérítés helyett bevezetik a sérelemdíjat, a polgári törvénykönyvbe kerül a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag, a bejegyzett élettársi kapcsolat azonban továbbra is csak külön törvényben lesz szabályozva. Minderről Székely László, az új Ptk. előkészítését koordináló miniszteri biztos, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanára nyilatkozott az MTI-nek.
Székely László emlékeztetett: az Alkotmánybíróság döntése értelmében a 2009-ben elfogadott Ptk. nem léphetett hatályba, az új kabinet pedig úgy döntött, új kódexet alkot, és egy tavaly nyári kormányhatározattal visszaadta a Ptk. előkészítését azoknak a kodifikációs bizottságoknak, amelyek 2007-ig működtek Vékás Lajos akadémikus vezetésével. Az akkori Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium azt közölte az akadémikussal, hogy a kabinet eltér az általuk összeállított tervezettől.
Várhatóan a nyár közepére készítik el az új Ptk. tervezetét, amelyet a kormány elé terjesztenek, a parlament pedig decemberben fogadhatja el azt.
Székely László elmondta: a kódexalkotók egyik nagy problémája oldódott meg azzal, hogy a sajtóra vonatkozó joganyag kikerült a Ptk.-ból - így például a sajtó-helyreigazítás kérdése -, és a médiaalkotmányban, illetve a médiatörvényben lett szabályozva.
Jelentős újítás lesz - folytatta -, hogy a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag teljes egészében, egy önálló könyvként a polgári jog részévé válik, és megszűnik a gazdasági társaságok külön törvényben való szabályozása. Minden, ami a gazdasági társaságokkal összefüggésben a magánjogra tartozik, az a Ptk.-ban lesz, a technikai, számviteli szabályok pedig a cégjogban, illetve a számviteli-pénzügyi jogban lesznek szabályozva.
Beszámolt arról is, hogy nyitottak a nagykorúak cselekvőképességével, gondnokság alá helyezésével kapcsolatos joganyagból minden olyan újítást megtartani, amely valóban a gondnokoltak érdekét szolgálja. Ami szerinte vitára adhat majd okot, az az a szakmai álláspont, amely szerint elképzelhetetlen, hogy ne létezzen a cselekvőképességet kizáró gondnokság.
Az előző kormány által elfogadott kódexben ilyen intézmény elvileg nem létezett, ám szerepelt benne egy olyan változat, amelyben a gondnoknak teljes körű eljárási joga volt. Vagyis - mint mondta - úgy tettek, mintha megszüntették volna a cselekvőképességet kizáró gondnokságot, de valójában megtartották, csak más elnevezést adtak neki. "Mi úgy gondoljuk, hogy ennek a szemérmességnek nincsen értelme" - fűzte hozzá.
Székely László közölte: megmarad az új Ptk.-ban az 1351-es ősiség törvényének utolsó, a feudális földtulajdonjog még hatályban lévő darabkája. Ez az ági öröklés, amely alapján a házastárssal szemben a szülők, azaz a felmenők vagy az oldalrokonok örökölhetnek, nem pedig az özvegy.
Felidézte, korábban komoly vitát váltott ki az azonos neműek közötti bejegyzett élettársi kapcsolat kérdése. Ezzel összefüggésben a bejegyzett élettársi kapcsolatot szabályozó külön törvényben foglaltakon kívül a Ptk.-ban nem lesz semmi - mondta. Néhány utalás lesz majd rá, de alapvetően "minden marad úgy, ahogy van".
A személyhez fűződő jogokat érintően a tervek szerint megerősítik az úgynevezett generál klauzulát, vagyis a bevezető rendelkezést, amely összefogóan minden személyhez fűződő jog általános védelmére kiterjed. A megerősítés azt jelenti majd, hogy kimondják: a személyhez fűződő jogok arra valók, hogy ki-ki a személyiségét szabadon kiteljesíthesse, és ebben őt senki ne háborgassa - ismertette, hozzátéve, hogy ebből minden olyan konkrét védelmi igény levezethető, amelyre szükség van. Ennek következtében a főbizottság várhatóan úgy dönt majd, hogy több új, korábban nevesített személyiségi jogot felesleges külön is megnevezni, azok ugyanis vagy tartalmatlanok, vagy nagy perlési hullámot indíthatnak el. A generál klauzula úgy fog szólni, hogy az emberi méltóságot és a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.
Emellett megpróbálnak normatív törvényi alapot adni ahhoz az elvhez, amely szerint a közszereplőket megillető személyhez fűződő jogvédelem csekélyebb, mint a közszereplést nem vállalók esetén, vagyis előbbiek jobban bírálhatók a közügyek szabad vitatásának céljából.
Székely László rámutatott: az új Ptk.-ban kimondanák, hogy a közszereplést vállalók személyhez fűződő joga a közügyek szabad vitatásához fűződő alkotmányos alapjogokat aránytalanul nem korlátozhatja. Hangsúlyozta azonban, hogy ebben az esetben kiemelt szempont a célhoz kötöttség. Vagyis - példázta - ha egy bulvárlap egyenként közli a közszereplők vagyoni helyzetét, vagyis csak úgy tallóz közöttük - felkeltve ezzel a közemberben az irigységet -, és nem azt firtatja például, hogy korrupciós szálak vethetők fel egy-egy közszereplő vagyoni helyzete alapján, akkor az jogsértő lehet.
A miniszteri biztos a változások között említette a nem vagyoni kártérítés megszűnését, amit már az elfogadott, de hatályba nem lépett Ptk. is tartalmazott. A nem vagyoni kártérítés helyett bevezetik a sérelemdíjat, amelynek legnagyobb újdonsága abban áll, hogy akkor is követelhető, ha a sértett nem tud hátrányt bizonyítani.
