Az osztrákok ellen győzelemmel szerettünk volna búcsúzni a csoportküzdelmektől. Az összecsapás papíron tét nélküli volt, a presztízs szempontjából azonban fontos volt számunkra. Nem úgy kezdtük a mérkőzést, ahogy szerettük volna, túlságosan spóroltunk az energiákkal, ami meg is látszott az első félidei teljesítményünkön. A szünet után azonban a vb-n meghatározó játékosaink közreműködésével eldöntöttük a találkozó sorsát.
Fazekas Nándor
Norvégia legyőzésével két ponttal jutottunk be a középdöntőbe. Tisztában voltunk vele, hogy itt óriási mérkőzések várnak ránk az olimpiai-, világ és Európa-bajnok franciák, s a velük „ikszelő”, szintén óriási erőkből álló spanyolok társaságában. S persze azt is tudtuk, hogy a németeket sosem szabad leírni. Annak ellenére sem, hogy nulla ponttal érkeztek Jönköpingbe. Képességeiket a középdöntő első meccsén rögtön bizonyították, ahol a mi hatosunkból szászázalékos teljesítménnyel továbbjutó Izlandot magabiztosan legyűrték.
Számunkra a francia együttes ellen kezdődött meg a torna második szakasza. Húsz percig – főként támadásban remekelve – tudtuk tartani a lépést. 9-9-es állás után azonban a fantasztikus játékosokból álló ellenfél felőrölt minket. Éreztük, hogy dinamikában és erőnlétben is jobbak nálunk. Komoly fegyvertény, hogy az első „felvonásban” Omeyert le kellett cserélni. Igaz azonban, hogy a helyére beálló Karaboué fantasztikus napot fogott ki. Mondhatjuk, hogy csúfos vereségbe szaladtunk bele, de a csapat ekkor már valamelyest spórolt a soron következő meccsre.
A pihenőnapunkon át tudtuk gondolni, s ki tudtuk elemezni a súlyos vereséget. Másnap pedig bebizonyította az együttes, hogy amikor kell, össze tudja kapni magát. Fantasztikus meccsen tudtuk legyőzni a német válogatottat, amelynek játékosai hétről hétre parázs csatákat vívnak a Bundesliga top csapataiban. A diadallal hatalmas sanszot kaptunk arra, hogy akár az 5-6., vagy rosszabb esetben a 7-8. helyért mérkőzzünk.
Ezt követően alaposan összekuszálódtak a dolgok, s beindult a „számtanóra”. Tudtuk, hogy a végelszámolásnál egy esetleges pontazonosság esetén mi maradunk alul a németekkel és Izlanddal szemben. A norvégoknak azonban megköszönhetjük, hogy két vállra fektették Bitteréket. Így nagy lehetőség előtt álltunk a spanyolok elleni meccs lőtt. Ekkor egy döntetlennel vagy győzelemmel akár az 5-6. helyért is játszhattunk volna. Számunkra azonban „nagy falat” volt a hispán gárda. Egy remek – 13-13-as – félidőt követően arra kényszerítettük az ibériaiakat, hogy felküldjék a pályára azokat a játékosaikat, akiket pihentetni szerettek volna. Mondhatjuk, hogy végül épp ők nyerték meg az összecsapást.
A lehetőség azonban továbbra is adott, hogy a lengyelek ellen valóra váltsuk a minimális célunkat, s megszerezzük a 7. helyet. Véleményem szerint óriási dolog, hogy ott lehetünk a világ legjobb nyolc nemzeti együttese között. Nap, mint nap megtapasztalhatták a szurkolók, hogy borzasztóan erős mezőny gyűlt össze Svédországban. A középdöntő 12-es mezőnyében nincs egyetlen gyenge résztvevő sem. Ezt mutatja az argentin együttes is, amely a svédekkel, a horvátokkal, a lengyelekkel és a szerbekkel is nagy meccseket vívott. Ezért is nagy eredmény, hogy mi az olimpia kvalifikációs tornáért küzdhetünk. Azt azonban leszögezem, hogy nem szeretnénk itt megállni, az utolsó találkozón szeretnénk győzni, s százszázalékos bizonyossággal kivívni a kvalifikációs jogot. Mindannyian tudjuk, hogy élet-halál harc vár ránk a lengyelek ellen.
A sorsdöntő találkozóig két nap pihenőnk van. Ma utaztunk, holnap egy edzéssel és videózással készülünk. A torna alatt a negyedik sportcsarnokkal ismerkedhetünk meg, s a harmadik szállodában alszunk. Fárasztó, de mindenki tudja, hogy miért jöttünk, s ezt a célt még nem értük el, ezért mindenki kitart és küzd az áhított 7. helyért. Pénteken a csapat teljes erőbedobással neki fog esni a lengyeleknek, s egy „pici” góllal meg fogjuk nyerni a meccset.
