Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Ünnepelnek a Kabócák

2011. január 29. 5:00 // Forrás: Csapody Kinga
Székely Andreát, a Kabóca Bábszínház igazgatóját kérdeztük a közelgő szülinapról, a gyerekekkel közösen írandó darabról és Csipkerózsikáról.

– A bábszínház a tizedik születésnapot ünnepelni várja vasárnap 9 órától a közönséget és a régi kabócásokat. 1992-ben, Sarkadi Nagy László és Végh Zsolt vezetésével már létezett a Kabóca Bábstúdió Veszprémben, tehát akár a 19. születésnapi buli is lehetne a mostani. Miért a nagy különbségtétel, miért kezelik ennyire külön a Kabóca Bábszínház történetét a bábstúdióétól?


Székely Andrea

– Úgy gondolom, a hivatásos színházi lét más, mint az amatőr lét. Egyik oldalról nagyon nagy lehetőség az, hogy végre hivatásossá válik a társulat, és támogatást is kap ahhoz, hogy a tagok hivatásszerűen tudják végezni munkájukat. A másik oldalról pedig a hirtelen nagy szervezeti átalakulás miatt más elvárások fogalmazódnak meg a társulat felé, mind intézménykialakítás és -működtetés, mind szakmai szinten. A hivatásos színházakkal szemben elvárás a szakmai kapcsolattartás mind más színházakkal, mind a szakmai szervezetekkel. Egy hivatásos bábszínháznak gondoskodnia kell a társulat továbbképzéséről, a szakmai kihívásoknak való megfelelésről.

– Milyen programokkal készül az ünnepelt, miben lesz január 30., mint egy átlag vasárnap délelőtt a Kabócában?

– Ebben a tizedik esztendőben azt tervezzük, hogy a gyerekekkel együtt írunk egy darabot a kabócákról, amelyet decemberben fogunk bemutatni. Januártól májusig Habakuk király és Boróka királyné minden hónapban kihirdet egy-egy kabóca-témát, amelyhez a gyerekeknek lehet történeteket írni, rajzolni, bábokat készíteni, dalokat, zenéket szerezni. Az előadás alkotói összegyűjtik az ötleteket, és annak felhasználásával készítik el az előadást. A darab írója Zalán Tibor, József Attila-díjas költő, a zeneszerző Kövi Szabolcs, a tervező Makai Betti, a rendező Székely Andrea. Azt tervezzük, hogy a Kabóciádén már összefoglalót tudunk készíteni a gyerekek ötleteiből.

– A Csipkerózsika című darab bemutatóját, amit ön rendez, január 30-ra időzítették. A darabot Mosonyi Aliz aktualizálta, zenéjét Kiss Erzsi szerezte – ez azt sugallja, hogy a klasszikus történetet új köntösben és szemszögből láthatjuk majd. Jól sejtjük ezt?

– Mosonyi Aliz több művét is rendeztem már – itt, a Kabócában a Szekrénymeséket. Nem aktualizálásnak mondanám – Mosonyi Aliz kiemel egy-egy szempontot, egy-egy figura szempontját, akit érdekesnek talál. Ebben a történetben nagyon fontos lesz a boszorkány, aki elátkozza Csipkerózsikát. Vajon hogyan jut el valaki odáig, hogy ilyen szörnyű átkot mondjon egy ártatlan kislányra, s vajon mi lesz ezután, hogyan tud tovább élni? Ezek a kérdések is hangsúlyt kapnak amellett, hogy Csipkerózsika történetét látjuk. Gyönyörű szép Csipkerózsika, romantikus királyfi, szerető szülők szerepelnek a darabban Zsuzsi boszorkány mellett. A szereplők: Csipkerózsika – Lovászi Edina, Zsuzsi boszorkány – Mákszem Lenke, Királyfi – Futó Ákos, illetve Jakab Ádám. Élő hangszeres zenével Gyulai Csaba kíséri az előadást. Kiss Erzsi zenéje igazán izgalmas, sok énekes megoldást használ a hangulatok, a hangsúlyok erősítéséhez.

– Mely korosztály ötleteit várják a Kabóca-meséhez? Ők hogyan juttathatják el az ötleteiket a darab alkotóihoz? Van valamilyen megkötés?

– Az első témát január 30-án, vasárnap hirdetjük ki. A gyerekek alkotásait személyesen is el lehet juttatni a bábszínházba, illetve e-mailen is a titkarsag@kabocababszinhaz.hu címre. De januártól május végéig minden hónap utolsó vasárnapján, a családi vasárnapokon is elhozhatják műveiket a gyerekek. Ezeken a családi vasárnapi programokon egy-egy kabócákkal kapcsolatos játék is zajlik majd a bábszínházi előadások mellett.

– Zalán Tibort, a kortárs irodalomban és a színházi világban jól ismert írót, költőt, dramaturgot kérték fel, hogy a beérkezett ötletekből írjon egy bábelőadást. Miért pont rá esett a választás, s hogyan tervezik a közös munkát?

– Zalán Tibor első bábdarabját – a Rút kiskacsát – a Kolibri Színház számára írta, amit én rendeztem. Az előadást több mint 150-szer játszotta a színház. Azóta is többször dolgoztunk együtt, értjük egymás nyelvét, szeretünk együtt alkotni. Úgy gondoltam, a kabócáról szóló előadást mindenképpen költőnek, nagyon jó költőnek kell megírnia, hiszen a kabócát leginkább a hangjáról, a zenéjéről ismerjük. Ezért kértem meg a költő és drámaíró Zalán Tibort, aki ismeri a kisgyerekek világát is. Nagyon örültem, amikor elvállalta ezt a különleges feladatot, amelyben a gyerekek ötleteit felhasználva készül el az előadás.

vehir.hu
további cikkek
Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rizling, Jazz Fesztiválon kultúra Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rizling, Jazz Fesztiválon Két hét múlva, július 10-én Veszprém óvárosa kicsit kiszakad a megszokott pezsgésből és mintegy önálló faluként szerepel majd a térképeken. Nem először történik ilyen, hiszen az elmúlt másfél évtizedben majdnem minden nyáron felépült a borfalu, hogy teret adjon a hazai és vendégként a legjobb külföldi boroknak és pezsgőknek, na meg persze az igényes, jazzalapú zenének a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválon. A szervezők idén sem ígértek többet, mint a már bizonyított recept, néhány részletében mégis alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. ma 1:09 Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá kultúra Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá A Múzeumok Éjszakáján volt egy különleges program a Ruttner-ház pincéjében. Nem muzeális emlékeket, hanem a nagyon is élő punk képzőművészetből nyílt tárlat Szilágyi Zoé festőművész jóvoltából. Vele beszélgettünk a helyszínen a tőle megszokott kendőzetlen őszinteséggel, ahol szóba került a művészvilágban oly idegesítő másolás, miért festett „bosszúképeket” és hogyan valósította meg édesapja álmát halála után, hogy Afrikában láthassa testközelből az oroszlánokat. tegnap 18:12 Hátsó füves történetek a polgármestertől közélet Hátsó füves történetek a polgármestertől „Nehogy már ennek a kopasz törpének ne tudjatok gólt lőni!” – hangzott el régen egy Gyulafirátót – Balatonkenese focimeccsen a nézőtéren felfokozott hangulatban. De pont az ilyen őszinte, zsigeri reakciók miatt is van különös hangulata a falusi futballmeccseknek, ahol megszűnnek a társadalmi különbségek az emberek között és mindenki csak a játéknak él. Pont, ahogy az említett példa is mutatja, hiszen a kenesei kapus, aki védte akkor a hálót, Veszprém későbbi polgármestere, Porga Gyula volt. Most pedig éppen ő tartott szubjektív tárlatvezetést a Laczkó Dezső Múzeum, falusi futballéletet bemutató kiállításán, a Hátsó füvesen. 2026. június 22. 17:04

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.