– A bábszínház a tizedik születésnapot ünnepelni várja vasárnap 9 órától a közönséget és a régi kabócásokat. 1992-ben, Sarkadi Nagy László és Végh Zsolt vezetésével már létezett a Kabóca Bábstúdió Veszprémben, tehát akár a 19. születésnapi buli is lehetne a mostani. Miért a nagy különbségtétel, miért kezelik ennyire külön a Kabóca Bábszínház történetét a bábstúdióétól?
Székely Andrea
– Úgy gondolom, a hivatásos színházi lét más, mint az amatőr lét. Egyik oldalról nagyon nagy lehetőség az, hogy végre hivatásossá válik a társulat, és támogatást is kap ahhoz, hogy a tagok hivatásszerűen tudják végezni munkájukat. A másik oldalról pedig a hirtelen nagy szervezeti átalakulás miatt más elvárások fogalmazódnak meg a társulat felé, mind intézménykialakítás és -működtetés, mind szakmai szinten. A hivatásos színházakkal szemben elvárás a szakmai kapcsolattartás mind más színházakkal, mind a szakmai szervezetekkel. Egy hivatásos bábszínháznak gondoskodnia kell a társulat továbbképzéséről, a szakmai kihívásoknak való megfelelésről.
– Milyen programokkal készül az ünnepelt, miben lesz január 30., mint egy átlag vasárnap délelőtt a Kabócában?
– Ebben a tizedik esztendőben azt tervezzük, hogy a gyerekekkel együtt írunk egy darabot a kabócákról, amelyet decemberben fogunk bemutatni. Januártól májusig Habakuk király és Boróka királyné minden hónapban kihirdet egy-egy kabóca-témát, amelyhez a gyerekeknek lehet történeteket írni, rajzolni, bábokat készíteni, dalokat, zenéket szerezni. Az előadás alkotói összegyűjtik az ötleteket, és annak felhasználásával készítik el az előadást. A darab írója Zalán Tibor, József Attila-díjas költő, a zeneszerző Kövi Szabolcs, a tervező Makai Betti, a rendező Székely Andrea. Azt tervezzük, hogy a Kabóciádén már összefoglalót tudunk készíteni a gyerekek ötleteiből.
– A Csipkerózsika című darab bemutatóját, amit ön rendez, január 30-ra időzítették. A darabot Mosonyi Aliz aktualizálta, zenéjét Kiss Erzsi szerezte – ez azt sugallja, hogy a klasszikus történetet új köntösben és szemszögből láthatjuk majd. Jól sejtjük ezt?
– Mosonyi Aliz több művét is rendeztem már – itt, a Kabócában a Szekrénymeséket. Nem aktualizálásnak mondanám – Mosonyi Aliz kiemel egy-egy szempontot, egy-egy figura szempontját, akit érdekesnek talál. Ebben a történetben nagyon fontos lesz a boszorkány, aki elátkozza Csipkerózsikát. Vajon hogyan jut el valaki odáig, hogy ilyen szörnyű átkot mondjon egy ártatlan kislányra, s vajon mi lesz ezután, hogyan tud tovább élni? Ezek a kérdések is hangsúlyt kapnak amellett, hogy Csipkerózsika történetét látjuk. Gyönyörű szép Csipkerózsika, romantikus királyfi, szerető szülők szerepelnek a darabban Zsuzsi boszorkány mellett. A szereplők: Csipkerózsika – Lovászi Edina, Zsuzsi boszorkány – Mákszem Lenke, Királyfi – Futó Ákos, illetve Jakab Ádám. Élő hangszeres zenével Gyulai Csaba kíséri az előadást. Kiss Erzsi zenéje igazán izgalmas, sok énekes megoldást használ a hangulatok, a hangsúlyok erősítéséhez.
– Mely korosztály ötleteit várják a Kabóca-meséhez? Ők hogyan juttathatják el az ötleteiket a darab alkotóihoz? Van valamilyen megkötés?
– Az első témát január 30-án, vasárnap hirdetjük ki. A gyerekek alkotásait személyesen is el lehet juttatni a bábszínházba, illetve e-mailen is a titkarsag@kabocababszinhaz.hu címre. De januártól május végéig minden hónap utolsó vasárnapján, a családi vasárnapokon is elhozhatják műveiket a gyerekek. Ezeken a családi vasárnapi programokon egy-egy kabócákkal kapcsolatos játék is zajlik majd a bábszínházi előadások mellett.
– Zalán Tibort, a kortárs irodalomban és a színházi világban jól ismert írót, költőt, dramaturgot kérték fel, hogy a beérkezett ötletekből írjon egy bábelőadást. Miért pont rá esett a választás, s hogyan tervezik a közös munkát?
– Zalán Tibor első bábdarabját – a Rút kiskacsát – a Kolibri Színház számára írta, amit én rendeztem. Az előadást több mint 150-szer játszotta a színház. Azóta is többször dolgoztunk együtt, értjük egymás nyelvét, szeretünk együtt alkotni. Úgy gondoltam, a kabócáról szóló előadást mindenképpen költőnek, nagyon jó költőnek kell megírnia, hiszen a kabócát leginkább a hangjáról, a zenéjéről ismerjük. Ezért kértem meg a költő és drámaíró Zalán Tibort, aki ismeri a kisgyerekek világát is. Nagyon örültem, amikor elvállalta ezt a különleges feladatot, amelyben a gyerekek ötleteit felhasználva készül el az előadás.