– Ez valójában a 13. alkalom, hogy együtt lehetünk – mondta Orbán Viktor. – Most tizenharmadszor lehetünk itt, ez azt jelenti, hogy bennünket nem fog sem a golyó, sem a vas – tette hozzá. – Nincs időnk várakozni, és hálát adunk az Istennek, hogy idáig elhozott minket – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán kijelentette, lassan úgy áll itt, mint egy politikai veterán, aminek megvannak az előnyei. „A határidő fontos, a terv is fontos, de a legfontosabb, hogy a terv és a határidő ne szerepeljen egy mondatban.” – Ezt nem engedhetjük meg magunknak, köntörfalazás nélkül kell beszélnünk a jövőről – tette hozzá.
Orbán elmondta, hogy rengeteg kérdést és tanácsot kapott az elmúlt napokban, „nem veszett ki a magyarokból a közélet iránti érdeklődés”. – Ma már abban a helyzetben van Magyarország és a parlamenti harcokban megedződött kétharmados többség és a kormányzás, úgy érzem, képesek vagyunk választ adni a jövőt érintő kérdésekben – tette hozzá. „2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás éve lesz, amikor új alkotmányos alapra helyezzük az országot, 2012 az elrugaszkodás éve lesz, 2013 az emelkedés éve lesz, míg 2014 a gyarapodás éve lesz."
Nem lehet a disznótorossal kezdeni a disznóvágást
Ez a terv azonban nem a szocializmus ötéves terve, hanem sok millió magyar közös terve, közös akaratunk, elszántságunk, elhatározásunk adja a fedezetét, és végig fogjuk csinálni – mondta Orbán. Ez nemcsak egy lehetőség, hanem az utolsó lehetőség. Ez a terv különbözik az elmúlt nyolc év megbukott terveitől – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, a becsapott emberek összetalálkoztak, és kétharmados lendülettel elsöpörték az előző kormányt, „ám a tenyerek viszketése nem múlt el” – tette hozzá.
A veszély nem múlt el. Nincs olyan terv, amely Magyarország megújulása nélkül vezethetne sikerre. Nem kezdhetjük a disznóvágást a disznótoros vacsorával – figyelmeztetett a Fidesz elnöke. Magyarország megújulásáról elmondta: ez újjászületés lesz, küzdelem és küldetés.
Szülőként sűrűn találkozhatunk a kérdéssel, hogy ha átszúrunk a földgolyón, hogyan tudunk fordítva élni a Föld túlsó oldalán; hogyan tudtunk eddig fejjel lefelé élni? – tette fel a kérdést Orbán Viktor.
A fejéről a talpára állítjuk a magyar életet
Ma már a több munkáért elismerés, a törvénysértésért büntetés jár – ezt jelenti a megújulás, vagyis hogy a fejéről a talpára állítjuk a magyar életet – jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök hozzátette: a megújulás ugyanakkor újjászületést is jelent. Azt, hogy a magyar nép saját képére kezdi formálni a jövőt, „véget vet a sodródásnak”. Ilyenkor mindenki érzi, hogy a nemzet szelleme kiszabadul börtönéből. Ekkor tudtak a népek nagy tetteket végrehajtani, mi, magyarok is emlékezhetünk ezeréves kereszténységünkre, Európa védelmére, Széchenyire és a reformkor nagyjaira, ’48-ra és ’56-ra, nagyszerű tudósainkra – sorolta Orbán Viktor.
A kormányfő elmondta, a nagy elődök erőt adnak, hanyatlás idején emlékeztetnek, hogy többre vagyunk hivatottak. „A magyar szellem ott van minden magyar mozdulataiban.” Mint Orbán Viktor fogalmazott, ezt érezte az árvízi mentéskor, és a vörösiszap-katasztrófa idején is találkozott vele. „Itt volt velünk, mint egy őrláng, melyből 2010-ben igazi tűz lett.” A magyar szellem felszabadított erejével a nemzet újjászülethet – tette hozzá.
Ugyanakkor szellemünk táplálására is szükség van, viszont ennek a szellemnek nyomát sem találjuk alkotmányunkban. A szakjogászok még ellennének az átmenetivel, de az nem a magyarok alkotmánya, hanem szovjet mintára készült, kényszerű kompromisszumok eredménye, amire akkor lehetőség volt. A mai magyar élet 1956-ra épül, alkotmányunkban azonban semmi sincs erről – mondta a miniszterelnök.
Félelmetes és felemelő
A sorsdöntő küzdelem előtt állva egyszerre félelmetes és felemelő pillanatokat élünk át – mondta a miniszterelnök. A nyugati világot ugyanis óriási lavina fenyegeti, a válság. Az első hótömeg majdnem elsodorta hazánkat, „Görögország már elhasalt, Írország térdre kényszerült”, és újabb és újabb országokat méricskélnek a spekulánsok. Az európai országok ezért közös gazdasági kormányzásra szánták rá magukat, de mi kívül rekedtünk a biztonságos övezeten, így attól félünk, hogy mi lesz a gazdaságunkkal, mi lesz a forintunkkal.
Orbán szerint sebezhetőek vagyunk, a múlt mintha vissza akarna térni az eladósodással, a korrupcióval, a szélsőségek megerősödésével. A miniszterelnök hangsúlyozta, a válság, az adósság elől nem térhetünk ki, vállalni kell a küzdelmet, nem húzhatjuk össze magunkat „régi, jó magyar szokás szerint”, mert ez az összeomláshoz vezető út lenne.
Orbán szerint a félelem mellett ott van a felemelő érzés is. Amikor Edison laboratóriuma leégett, az öreg feltaláló azt mondta: a katasztrófa legnagyobb haszna, hogy minden tévedésük elégett vele. És ahogy Orbán Viktor megjegyezte: a feltaláló három hét múlva megszerkesztette a fonográfot.
Európa tehát hadat üzent a válságnak, 2011-ben mi is hadat fogunk üzenni az adósságnak. „Ha nem gyűrjük le, ő gyűr le bennünket” – jelentette ki Orbán Viktor. Megjegyezte: az első lépéseket a bankadóval, a válságadókkal és a nyugdíjrendszer megmentésével már megtettük. Most az a feladat, hogy mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes. Mert a tétlenség megöli az embert,„a magyart különösképpen”. A magyar ember a maga lábán akar állni, nem segélyből, ügyeskedésből megélni – állapította meg Orbán, aki ismét levelekből idézet, melyekben 40-50 éves emberek panaszkodtak neki, hogy ők úgy érzik, már leírták őket, hiába keresnek munkát. A miniszterelnök szerint a munkanélküliség nem egy adat, melyen széttárt karral sajnálkozni kell, mint ezt tették nyolc éven át. Mindenkit kortól és nemtől függetlenül vissza kell hozni a munka világába – jelentette ki. De azt is tudja, hogy ez nem lesz egyszerű dolog. Nagy hiba lenne egyenlőségjelet tenni azok között, akik szeretnének dolgozni, de nem képesek rá, és azok között, akik tudnának, csak inkább „ebből-abból akarnak pénzt csinálni, ha másból nem, akkor tyúklopásból”. Orbán megállapította: az állástalanok nagy többsége akar dolgozni. El kell tehát érni, hogy aki képes rá, az a munkából tudjon megélni. Nem elég tehát felkelni a betegágyból, ki is kell jönni a kórteremből, és el kell hagyni a kórházat – hozta a példát a miniszterelnök. Mert nem maradhat a külföldi hitelezők lélegeztetőgépén a kórház, drága ugyanis a bérleti díj, és sokba kerül az oxigén is – mondta Orbán.
A miniszterelnök ezután köszönetet mondott minden embernek az összefogásért, a kilenc hónap alatt elért eredményekért, ugyanakkor ismét hangsúlyozta, ha nem sikerül a megújulás, akkor ismét ránk szakad a múlt, elönt bennünket az államadósság.
Elengedhetetlen a megújulás
A megújulás küldetés, ahogyan az igazi sportoló számára, hogy élete nagy küzdelmét sikerrel vívja meg – mondta a miniszterelnök. Most nekünk is erre kell gondolnunk, nem ajándékba kaptuk ezt a lehetőséget – tette hozzá. Orbán szerint kiharcoltuk magunknak a történelmi lehetőséget, hogy Magyarországot a saját elképzelésünk szerint újjászervezzük. A küldetés teljesítéséhez nekünk is a legjobb állapotba kell hoznunk magunkat – mutatott rá Orbán. A miniszterelnök szerint elengedhetetlen a megújulás ahhoz, hogy tudjuk, mi a jó. „Magunknak is tartozunk annyival, hogy ne csak a jobbnak látó utat lássuk, hanem ismerjük föl a saját hibáinkat.” Mindenki tudására szüksége van a közösségnek – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Múlhatatlanul szükséges, hogy mindnyájan gondját viseljük annak, amit ránk bíztak, ezért nem mondhatunk le a fiataljainkról, küzdenünk kell értük – vélte Orbán. A miniszterelnök szerint a siker és boldogulás kapcsán minden fiatalnak az jut az eszébe, hogy hogyan lehet elmenni Magyarországról. „Ha megállták a helyüket, akkor jöjjenek vissza.” 2011 a megújulás éve, a megújulás újjászületés, a megújulás küzdelem, a megújulás küldetés – zárta évértékelő beszédét a miniszterelnök.
Orbán Viktor évértékelő beszéde megtekinthető itt.
