Többféle számok, adatok látnak napvilágot a klímaváltozással kapcsolatban. Néhány éve még legyintettünk, messze van az még, most azonban már a nem túl távoli jövőben bekövetkező jelentős időjárási változásokról esik szó a kutatási eredményekben.
– Egyértelmű, hogy az utóbbi 50 évben az ember hozzájárult a Föld hőmérsékletének átlagos melegedéséhez, ami minden bizonnyal folytatódni fog – mondta érdeklődésünkre dr. Mika János, az egri Eszterházy Károly Főiskola professzora, akivel egy napokban tartott amatőr meteorológus találkozón beszélgettünk. Az előrejelzési sávon belül a lehető leggyorsabban nő a szén-dioxid kibocsátása, a korábbinál nagyobb hányad marad a légkörben, nő az üvegházhatást elősegítő gázok mennyisége is – sorolja azokat a tényezőket, amelyek további rontó körülménynek számítanak. Úgy véli, már a XXI. század második negyedében lényeges hőmérsékleti többlettel kell számolnunk, a század végére pedig a számítások alapján 1,1–6,1°C-kal nő a Föld átlagos hőmérséklete.
Dr. Mika János
Az éghajlatkutatás elismert hazai szakembere szerint nem szabad +3°C fölé engedni a melegedést, e fölé érve súlyos, maradandó következményekkel kell számolnunk. – 8 tizedfokot már „elhasználtunk” – állítja Mika János. A kritikus melegedés következményeként megolvadna a nyugat-antarktiszi jégtömb, ami öt méterrel megemelné a tengerek vízszintjét, a grönlandi jégtakaróban pedig hétméternyi tengerszint-többlet található. Az olvadás megállításához azonban nem elegendő mérsékelni a szén-dioxid koncentráció emelkedését, a folyamat megszüntetéséhez néhány száz éven belül vissza is kell hűteni a levegőt. A Föld népességének fele tengerparton él, a XX. század kezdete óta mintegy 20 centiméterrel emelkedett a vízszint, az előrejelzések szerint pedig további 20–60 centiméteres emelkedés várható 2100-ig, de egyes tudományos publikációk szerint túl optimisták ezek a számok. – A tengerparti területek, szigetek számára minden tizedfok melegedés veszteséget jelent – hívja fel a figyelmet a meteorológus.
Természetesen nem csak a szárazföld peremén okoz gondot a klímaváltozás, egyre gyakrabban hallunk magyarországi szélsőséges időjárási helyzetekről is: hatalmas viharok, szokatlanul meleg időjárás, tornádók. Ezzel szemben Mika János azt mondja, az időjárási szélsőségek növekedése a legtöbb esetben statisztikailag nem mutatható ki, bár vannak területek, ahol változás tapasztalható. A nagy hozamú csapadékot adó napok száma kissé növekedett, ahogy a forró nyári napoké is, ez utóbbi azonban csak az új hőmérsékleti átlagok velejárója. – El kell fogadnunk, hogy a szélsőséghez kapcsolódó fogalmainkat a klímaváltozáshoz kell igazítanunk, különben hamis képet kapunk – szögezi le a professzor.
A hazánkat érintő változásokat folytatva elmondta, csökkent a csapadékot adó napok száma, viszont rövid idő alatt több csapadék hull, ami pedig a villámáradások kiváltója. Az átlagszél kissé mérséklődött, a veszélyes szélviharok erősödtek. De nem csak negatív hozománya van a klímaváltozásnak, ugyanis télen csökkent a nagyon hideg időszakok hossza.
