– Bolygónk légköre olyan nehéz, hogy a világ minden egyes lakójára egy megrakott tartályhajónyi súly jut belőle – mutatta be kutatása tárgyát a Magyar Tudományos Akadémia doktora kedd esti előadásában. A légkör 99%-a gáz, mégis több szén található benne, mint amennyit a föld mélye rejt összesen – folytatta Gelencsér András, aki légszennyezéssel kapcsolatos problémákat és a lehetséges megoldásokat vázolta a Pannon Egyetemen. A légkört alkotó anyagok közül azonban nem csak a szén okozza a problémát, amiből a fosszilis tüzelőanyagok égetésével rengeteget juttatunk a légtérbe. A bajt tetézi a beépítés, az erdőirtás is, ami negatívan befolyásolja a bioszféra szénmegkötő képességét.
A kis mennyiségben előforduló gázok is nagy szerepet játszanak a rendszerben. Hawaii-on kezdték tanulmányozni a levegő összetételét. Az ottani mérőállomáson mért adatokból kiderült, hogy napjainkra jelentősen megemelkedett a szén-dioxid koncentráció az elmúlt 50 évhez képest. Az antarktiszi jégfuratokból azt is sikerült megtudni, hogy a különböző földtörténeti korokban ez az adat sokszor változott, az elmúlt 6–8 százezer évben jelentős ingadozásokon ment keresztül bolygónk légkörében a szén-dioxid koncentráció. Ám míg ezek az ingadozások az elmúlt évezredekben lassan következtek be, a mögöttünk lévő ötven évben a folyamat jelentősen felgyorsult. – Ha az utóbbi 150 évet nézzük – szemléltette a kutató –, negyvenszer akkora sebességgel változik a koncentráció az előző évezredekhez képest
A szén-dioxid kibocsátás alakulásával kapcsolatban a népesség-gazdaság vetületében több megoldási lehetőséget dolgozott ki az előadó. A legideálisabb variációban mérséklődik a népesség növekedése, és helyi energiaforrásokat használ mindenki. Ebben az esetben még mi is megérnénk, hogy megálljon a koncentráció növekedése, a század közepére pedig elkezdene csökkenni
Azonban nem csak az adhat okot aggodalomra, hogy erősödik a légkörben a szén jelenléte. A Föld által kibocsátott hő az infravörös tartományba esik, így ha a szemünk arra lenne berendezkedve, hogy ezt lássuk, akkor a látótávolságunk 300 méter lenne a mostani 50 km helyett. A napsugárzás nagy részét a légkör átengedi. Az üvegház-hatású gázok a Föld hőjének visszatartásában 5%-ban játszanak szerepet. A vízgőz-koncentrációnak ebben nagyobb szerepe van. Ám ha csak a mobilis vízgőz maradna a stabil üvegház-gázok helyett, akkor a mi szélességi körünkön az átlaghőmérséklet -10 és -25 °C körül alakulna, a mostani +11 °C helyett. Az átlaghőmérséklet alakulásával kapcsolatban az is kiderült, hogy az elmúlt 150 évben 1,5 °C-kal növekedett a Föld átlaghőmérséklete. Ez azonban nincs már arányban az üvegház-gázok exponenciális növekedésével. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a légkörbe sok egyéb szennyeződés is kerül, ami ugyancsak kölcsönhatásba lép a Napból érkező sugárzással, visszaverve annak egy részét. Ez a szmog, amit a köznyelv – egyébként helytelenül – szálló por koncentrációnak nevez
A változások valóságossága a gleccsereken érhető tetten, amelyeket a „Föld kanárimadarainak” tartanak a kutatók. Sok kép kering az interneten riasztó állapotukról, mely minden kontinensen megfigyelhető. A felmelegedés egyelőre a Föld vízkészletében okoz változásokat. A légköri változások problémáival utódainknak kell megküzdeni. Ám minden energiaforrásnak, még a zöld energiának is van környezetszennyező hatása. Viszont ha a szén-dioxid kibocsátás csökkentése okán abbahagynánk a lélegzést (is), akkor is 12–14 ezer évre lenne ahhoz szükség, hogy a levegő minősége visszaálljon az ember megjelenése előtti állapotra. Hiszen az általunk kilélegzett szén-dioxid a légkörből származik, és oda is jut vissza. Viszont a fosszilis tüzelőanyagok égetésével 20 ezer év alatt elraktározódott anyagot juttatunk vissza a légkörbe egyetlen nap alatt.
