A Vajdasági napokat március 21. és 24. között rendezik meg a Pannon Egyetemen, melyen egyetemi tanárok, írók, költők, művészek is részt vesznek. A programról Géczi Jánossal, az egyik egyetemi szervezővel, a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar tanárával beszélgettünk.
– Mi a célja a Vajdasági napok eseménysorozatnak?
– A rendezvény célja elsődlegesen az, hogy azokat a művészeti és tudományos témákat, fejleményeket, amelyek az egyetemi előadásokon gyakorta előkerülnek, kicsit kitágítsuk, és elmélyítsük a hallgatóink számára. Természetesen az is a célunk, hogy a hallgatóink olyan előadókkal találkozzanak a Pannon Egyetemen, akikkel nem minden nap futhatnak össze. Amellett fontos, hogy azt a határt, amely az egyetem és a város között valami oknál fogva húzódik, egy picit átjárhatóbbá tegyük. Ezt az egyetemi kari rendezvényt – ami egyszerre tudományos és művészeti – a város közönsége is elérheti. Az országos érdeklődés is megfelelő, reméljük, hogy a városi emberek számára is fontos lesz a programunk. A négy nap nem csupán a Vajdaság és Veszprém kapcsolatáról szól, hanem tágan vett közép-európai kérdésekről is. Veszprém kulturális szerepe is megjelölődik, talán körvonalazódik. Az egyszerre egyetemi és városi program a régión túlmutató eseménnyé is válik. Ennek is köszönhető, hogy reményeink szerint programunkon részt vesz Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, továbbá Szőcs Géza kulturális államtitkár is. Tudomásom szerint Szabadka városának képviselői is itt lesznek, így a városi kapcsolatok erősítésére is sor kerül.
– Kik lesznek a vendégei a rendezvénynek?
– A Vajdasági napokra a Délvidéken élő és dolgozó, vagy onnan elszármazott egyetemi oktatók, kutatók és jeles művészek hivatalosak. Az Újvidéki Egyetemről ide látogat az irodalomtudós Bányai János, továbbá a Híd folyóirat főszerkesztő professzorasszonya, Faragó Kornélia, és Csányi Erzsébet professzor. Ugyancsak a Vajdaságból jön Tolnai Ottó, a nemzetközileg elismert jeles író, akinek szerdán a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Urbán András társulata fogja bemutatni egyik darabját. Nagy esemény ez, hiszen tudtommal a mi régiónkban még nem volt a vajdasági színháznak bemutatója. A fiatalabbaknak is jutott hely a programban, mert a DNS folyóirat szerkesztői is megérkeznek. Ők a művészkönyv 20. századi hagyományát folytatva, a művészkönyvnek egy példányos mivoltától azonban elhatárolódva tárgy-folyóiratokat kezdtek létrehozni. A szövegirodalom is jelen lesz, hiszen Ladik Katalin költőnő is eljön, aki a mai neoavantgárd jelentősebb alkotója. Ide látogat még Bakos Árpád barátaival, így zenei koncertet is fogunk a hallgatóink és a vendégeink részére prezentálni. Két jeles kiállításra is számíthatunk: Baráth Ferenc plakátművésznek és Fenyvesi Ottónak is megnyílik a tárlata. Természetesen jönnek olyan vendégek is, akik ma már nem vajdaságiak, de minden ízükben ezt a fajta multikulturális kultúrát képviselik. Azért, hogy ne csupán magyar program legyen, sikerült meghívni a magyarul kitűnően tudó Sava Babić professzort Belgrádból. Jeles műfordító, az, hogy a magyar irodalom szerbül megjelenik, részben neki köszönhető.
– Ön szerint mi jellemzi ma a vajdasági irodalmat?
– A vajdasági irodalom sajátos krízishelyzetbe került a háborúk következtében, hiszen jelentősen megváltozott a táj nemzetiségi összetétele. A vajdasági értelmiség egy része szétpermeteződőtt Európában, s az otthon maradottaknak és a szerteszéledteknek újfajta identitást kellett felépíteniük. Sokak szerint azt érzékeljük, hogy a vajdasági irodalomnak közeleg a vége. S az, hogy az európai kulturális változásokra egykor oda tudtunk figyelni, az részben nekik, a vajdasági szellemi embereknek volt köszönhető. A mai napig van ilyen szerepe ennek a kultúrának.
– Van személyes kötődése a Vajdasághoz?
– Íróként és tanárként is kötődöm a Vajdasághoz. A saját nemzedékem számára a legtermészetesebb módon volt közösség az erdélyi, a felvidéki és a vajdasági irodalom alkotógárdája. Korosztályom nem úgy élt, hogy akadt egy anyaországi kultúrája és volt egy szórványkultúrája – mi ezt a kettészelést nem voltunk hajlandóak tudomásul venni. Azokkal a tudósokkal, művészekkel, akik ide jönnek, rég figyelünk egymásra. A közös lét, azt hiszem, minden tevékenységünkben meglátszik.
A Vajdasági napok programja itt olvasható.