1940 tavaszán a Szovjetunió 22 ezer lengyel katonatiszt és civil hadifogoly kivégzésére adott ki parancsot. Az áldozatok főként Lengyelország értelmiségi köréből kerültek ki: orvosok, mérnökök, tanárok voltak. A tragédiát sokáig próbálták titkolni, de az utóbbi évtizedekben és napjainkban sok borzalmas és megrázó tény került napvilágra. A katyni mészárlás szívbemarkoló és egyben horrorisztikus eseményeinek állít emléket a Lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács, Veszprém Város Önkormányzata, a Veszprémi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeum közös kiállítása. A látogatók elé tárják a nemrég még titkos iratokat, dokumentumokat, képeket, amelyek segítségével átfogó és valós képet kaphatnak a történelem véres eseményeiről az érdeklődők. A vándorkiállítás már az ország több pontját bejárta, a katyni mészárlás 71. évfordulóján, április 16-tól a veszprémi közönség is megtekintheti.
A múzeum életében fontos ez a kiállítás, hiszen az elmúlt hetekben a zsidó holokausztnak állítottunk emléket, ennek folytatásaként a lengyel holokausztra emlékezünk, ezzel is jelezve, hogy az emberi jogok megsértéséhez, valamint a tömeggyilkosságokhoz semmilyen ideológia nem adhat jogot – kezdte a kiállítást bemutató, csütörtök délutáni sajtótájékoztatót Gáspár Móna, a múzeum közönségkapcsolati osztályvezetője.
Örömmel fogadtuk be városunkba ezt a vándorkiállítást – mondta Porga Gyula. Közép-Európa történetének nagyon fontos eleme a Katynban történt mészárlás, s ami a lengyel népet érte 1940-ben és utána. Fontosnak tartom, hogy a veszprémiek is megismerjék ezt a tragédiát – tette hozzá a polgármester. Közölte, levélben hívta fel a középiskolai történelem szakos tanárok figyelmét, egy rendhagyó történelemóra keretében látogassanak el a kiállításra, hogy a gyerekek megismerjék és megértsék, mi történt 1940-ben Lengyelországban.
Kövesdi Hanna, a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat szóvivője egy rövid történelmi utazásra invitálta a sajtótájékoztatón megjelenteket. Bevezetőjében elmondta, régóta él Veszprémben, és azt tapasztalta, csak kevesen hallottak Katynról. Ismertette, a Szovjetunió területén három fogolytábort hoztak létre, Sztálin azt állította, hogy a németek 1941-es bevonulását követően végezték ki a munkatábor lakóit. Két évvel később elkezdődött a sírok feltárása, ekkor bebizonyosodott, hogy a mészárlást 1940 tavaszán követték el. A szóvivő hangsúlyozta, az ügyet a mai napig nem zárták le. Egy 1992-es titkos dokumentum tartalmazta, hogy több mint 22 ezer hadifogoly főbelövését rendelte el Sztálin, a kivégzés oka: a foglyok a Szovjetunió megrögzött ellenségei, akiktől nem várható a szovjetellenes magatartás megváltoztatása. 2005-ben, Putyin elnöksége idején az Orosz Katonai Főügyészség egyoldalúan befejezettnek tekintette a nyomozást, Lengyelország emiatt a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult.
Kövesdi Hanna
Az évfordulóhoz kapcsolódó magyarországi eseményeket ismertette Winerowicz Papp Renáta, a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Többek között elmondta, április 8-án, pénteken délelőtt a fővárosban mind két ország államfőjének részvételével avatnak fel egy katryni mártíroknak szentelt emlékművet.
Winerowicz Papp Renáta
A Katyn: tömeggyilkosság, politika, erkölcs című kiállítás április 16-tól május 15-ig lesz megtekinthető a Laczkó Dezső Múzeumban.
