Élet a VEN előtt
A VEN története egy nagyon régi történet, 40 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Még 1968-ban egy évfolyam klubot hozott létre KOL-Klub néven. Ez megelőzte a fővárosi és a többi vidéki klubot. Sajátossága volt, hogy nem zenés klub volt, hanem inkább kulturális. Itt már díszes, magyaros ruhába beöltözött háznagy, hoppmester kapott szerepet, aki udvarhölgyekkel, ceremoniális körülmények között ünnepi esteket tartott. Tiszteletbeli KOL-Klub tagokat avattak, akiktől aztán elvárható volt, hogy egy kicsit lazábban veszik majd a diákéletet.
Az első diákrektor
A VEN kialakulása olyan történethez hasonlítható, mint az univerzum keletkezése: a nagy robbanásra senki nem emlékszik, a következő pillanat pedig már mindenkinek egy kicsit másképp él az emlékezetében. Ami tény, hogy a Veszprémi Vegyipari Egyetem alapításának 20 éves jubileumán megkapta a lehetőséget, hogy az egyetemek és főiskolák öntevékeny csoportjainak találkozóját megszervezze. Ezen a három napon, péntektől vasárnapig mutatkozott be az első kijelölt diákrektor. A jubileum során persze voltak tudományos előadások, a diákrektor kijelölése csupán egy mellékesemény volt, amelyhez az akkori hallgatók nagyon jó partnert találtak az akkori rektor, dr. Polinszky Károly személyében.
Alkalomból hagyomány
Meg akarták rendezni az első magyarországi autóstop versenyt. Ennek lényege, hogy a résztvevőknek a lehető legnagyobb távolságot kell autóstoppal megtenni reggel 6 órától este 10-ig. Ezt a résztvevők a felkeresett településen a posta vagy a vasútállomás bélyegzőjével igazolták. Magyarországon ekkor tilos volt stoppolni, a szervezők meghívták a Magyar Rádió egyik riporterét, aki a hírekben elmondta, hogy a veszprémi egyetemisták vetélkedőjéről van szó, és kérte, hogy az autósok segítsék a versenyt. Az a gépkocsivezető, aki segítséget nyújtott, cserébe megkapta a VEN logójának alumínium plakettjét, melyet a Szilikátkémiai Tanszéken préseltek. Ennek akkora sikere lett, hogy volt olyan gépkocsi-tulajdonos, aki a rádióba telefonált, hogy ha kap egy ilyen emblémát, bárhová elviszi a versenyzőt.
A jubileumi rendezvénysorozat végén mindenki úgy látta, hogy jó lenne ezt a rendezvényt megismételni. Ekkor hangzott el először, hogy jó lenne két évente megrendezni a Veszprémi Egyetemi Napokat.
Egykarú egyetem révén kezdetben az öt évfolyam állított jelölteket. Amikor később elindult a szervező szak, a hallgatók úgy döntöttek, hogy a szak egyetlen jelöltet állít. Így lett a későbbiekben hat csapat.
A második VEN idején, 1971-ben római mintára, cserépszavazással választották meg a diákrektort. A választás után az igazi rektort egy szamárkordélyba ültették. Ezt követően a szervezők törekedtek arra,hogy minél humorosabb szavazási módot találjanak ki.
Egykor és most
Az egykori VEN-en egy csapat mintegy 100 főből állt, a mai VEN-en névlegesen körülbelül 1600-an vannak egy csapatba osztva a szakpárosítások mentén. A kortesdalfesztivál az egymást túlkiabálni akaró bandákból nőtte ki magát bemutatkozó showműsorrá. A kampánycsend ideje előtti beszédek fejlődtek át a bevonulássá. Ez az esemény egy ideje városi látványosság, a VEN ideje alatt kiadott egykori újság viszont vesztett jelentőségéből. A VEN-filmek hagyománya 1987-ig nyúlik vissza, ezt a műfajt a mai napig is a létező legmagasabb színvonalon művelik. A kocsmák régen beülős, beszélgetős, italozós helyek voltak, a mai hangzavar nélkül. A Diákrektori Hivatal (DiRH) eredetileg a jelöltekből állt. Fő feladata a bürokrácia parodizálása volt. Újabban a tagjai alkotják a VEN motorját, a hivatal pedig az események gyújtópontja. A stáb többnyire ex-rektorjelöltekből szerveződik.