A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint Magyarországon a forgalomban lévő készpénz állománya meghaladja a bruttó hazai termék (gdp) 8 százalékát, az összes fizetési tranzakció több mint 80 százaléka pedig készpénzzel történik. A Magyar Postán keresztül éves szinten mintegy 2000 milliárd forint kifizetés, és hozzávetőleg 2800 milliárd forint befizetés zajlik.
Évi 388 milliárd forintba kerülnek a lakosság egymás közötti kifizetései – ha ebből a készpénzes kifizetéseket sikerülne elektronikus csatornákra átterelni, akár 103 milliárd forintot is megtakaríthatna az ország. A sárga csekk visszaszorítására a kereskedelmi bankok és a nagyobb közüzemi szolgáltatók is keresik a lehetséges megoldásokat.
Ehhez a leghatékonyabb eszköz jelenleg az elektronikus számlázás bevezetése, amely nemcsak komoly költségmegtakarítást jelent, de a fizetési fegyelem javításához is hozzájárul. A megoldással a csekk vagy a számla nyomtatása, postázása feleslegessé válik, amivel több milliárd euró megtakarítás érhető el évente uniós szinten. A számla befogadójának mindössze egy e-mail-címmel kell rendelkeznie, ahol a számláját átveheti.
A rendszer alkalmazásával a kibocsátó mellett a befogadó is nyer, hiszen ezzel megtakarítja a számla tárolásával kapcsolatos költségeket, teendőket, és a postán való sorban állást.
Ráadásul ez a fajta korszerű bizonylatolási mód az EU által is támogatott; elterjedése különösen azokban az országokban tapasztalható, ahol az uniós támogatás mellett az állami szerepvállalás is megjelenik: Dániában, Svédországban, Finnországban, Észtországban és Spanyolországban például az állami szektor vállalatai számára egyszerűen kötelezővé tették az elektronikus számlázást, ami helyenként mára 37 százalékos penetrációt eredményezett.
Ezért az államnak hazánkban is törekednie kellene a készpénzmentesítésre, egyelőre azonban csak korlátozottan van lehetőség készpénzmentes fizetési módok használatára az állami ügyintézésben, valamint a szociális juttatások és a nyugdíjak nagy részét is készpénzben fizetik ki.
Bővíteni kellene a pénzforgalmi infrastruktúrát, és minél több fogyasztó számára lehetővé kell tenni a hozzáférést a készpénzmentes fizetési módokhoz. Az egyik legnagyobb gond azonban a készpénzhasználat visszaszorításában az, hogy a hitelintézeti fiókok a nagyobb településeken koncentrálódnak, és a bankkártya-elfogadóhelyek is főleg ezekben a nagyobb vidéki városokban, a fővárosban, illetve a turisztikailag kiemelt helyeken találhatóak. A magyar települések több mint egyharmadában nincs egyetlen olyan kereskedelmi egység sem, ahol bankkártyával lehetne fizetni.
Hasznos mellékhatása lenne a pénzforgalom modernizálásának az is, hogy az elektronikus fizetési módok használata csökkentené a rejtett gazdaság mozgásterét.
