A Szeged ellen hatvan percen keresztül kell jól játszani
Tudtuk, hogy Katzirz Dávid és Vadkert Attila sérülés miatt nem tud pályára lépni a döntő első felvonásán, ennek ellenére is keményen készültünk az összecsapásra. Bebizonyosodott, hogy egy percre sem lehet félvállról venni a Szegedet. Az első félidőben nagyon jól játszottunk, szinte minden helyzetünket belőttük, s a védekezésünk is kellően kemény volt.
Fazekas Nándor
A szünet után azonban mintha az öltözőben maradtunk volna. S ezt kihasználva gyorsan felzárkózott a rivális. Azok a megoldások, amelyek az első félidőben bejöttek, ekkor rendre kimaradtak és a védekezésünk is haloványabbá vált. Kicsit ránk is ijesztett a Pick, hiszen négygólos különbségnél ők vezethettek támadást, azonban egy labdaszerzést követően visszaálltunk öt gólra, s ismét nyugodtabban tudtunk játszani.
Tanulság, hogy a Szeged ellen hatvan percen keresztül kell jól játszani, itt már nem lehet hibázni, mert az a bajnokságba is kerülhet. Összességében persze a csapat megtette, amit kell és hozta a kötelező első győzelmet.
Szegeden senki sem mehet biztosra
Vasárnap nagy csatára számítok. A szegedi nyilatkozatokat olvasgatva látom, hogy meg szeretnék nehezíteni a Veszprém dolgát, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy legyőzzenek bennünket. Gondolom, hogy a Veszprémben megnyert második játékrész ehhez erőt is ad nekik. Lehet, hogy újabb hiányzóink is lesznek, de biztos vagyok benne, hogy hazai közönségük előtt be akarják bizonyítani, hogy az elmúlt egy évben jó csapatot épített Skaliczki László mester.
Mi sem vesszük félvállról a csatát, hiszen Szegeden senki sem mehet biztosra, ezért egy nappal hamarabb elutazunk. Legutóbb, az alapszakaszban is csak eggyel tudtunk nyerni a Tisza-parton. Maximális koncentráció szükséges ahhoz, hogy ismét nyerni tudjunk.
Kérdezz, felelek!
Paksi nevű kedves olvasóm – előző írásomban feltett – kérdéseire is szeretnék válaszolni, így most megragadom az alkalmat, hogy bővebben meséljek a családomról.
Az első kérdésre válaszolva: az egészségem százszázalékosan rendben van, kétszáz százalékosan készülök, s ha a Mester számít rám, én is szeretnék bizonyítani a bajnoki döntőben.
A legnagyobb fiamról, Gergőről büszkén írhatok. Ami a kézilabdát illeti, nem szeretne a nyomdokaimba lépni, ugyanis hallani sem akar arról, hogy kapuba álljon. Nem csak azért mert a fiam, de úgy látom, hogy nagyon ügyes és szorgalmas játékos. Mindent nagy alázattal és szeretettel csinál a játék kedvéért. Az edzésen minden egyes labdáért oroszlánként küzd, ami nekem nagyon tetszik. Egyébként is nagy öröm számomra, amikor edzést tarthatok nekik.
A suli szintén jól megy neki, lassan már vége az első osztálynak, de még csak piros pontja van. Büszkén mondhatom, hogy nagyon szorgalmas kisdiák. Egyébként is fontosnak tartom, hogy jó tanuló legyen, hiszen ilyen korban azt még nem lehet látni, hogy jó sportoló válhat-e belőle.
Most jönnek a legnagyobb megmérettetések az Éles Kézilabda-sulinak, s azon belül a fiamnak is. Több korosztály is bejutott az országos elődöntőbe, amelyek közül több alakulat is esélyes arra, hogy kivívja a szereplést a döntő nyolcas mezőnyében. Ott pedig egy-két csapattól az érem is elvárható. Köztük van a 2002-es korosztály, amelyben a 2003-as születésű fiam is szerepel.
Középső fiam, Máté is szívesen pattogtatja a labdát a kertben a bátyjával és az Éles-gyerekekkel. Bár, ha megkérdezem, hogy mi szeretne lenni, mindig azt mondja, hogy focista. Szeptembertől ezért megpróbáljuk beíratni fociedzésre Veszprémbe. Nem szeretném ráerőltetni a kézilabdát, tegye azt, amit élvez és szeret.
Amit azonban nagyon fontosnak tartok mindegyik gyermekemnél, hogy hároméves korában kezdjen el úszni, hiszen az adja meg az alapot a sportolónak. Minél jobban úszik, annál jobban kitágítja a tüdejét, s később annál jobban bírja a terhelést. Ez nálam is így volt, s a fiaimnál is így van. A vízben is nagyon jól érzik magunkat, s minden héten leúszunk egymás mellett egy-egy hosszt.
A legkisebb gyermekről, Áron Nándorról is büszkén mesélhetek, hiszen a napokban – négyhónapos létére – már megfordult a hasáról a hátára. Látszik, hogy sportos alkat, nagyon ügyesen kinyomja magát és fordul át a hátára. Nagy öröm ez számomra, főleg úgy, hogy először én láthattam a „mutatványt”.
Feleségem, Krisztina még nem tud dolgozni, ellenben oroszlánrészt vállal a háztartásban, gyereknevelésben. Nem ritka, hogy miközben Áront dajkálja, Gergőtől kérdez ki a leckét és mindeközben Mátéval is foglalkozik. A legtöbb feladat délután szakad rá, amikor nekem edzésem van. Persze amikor itthon vagyok, megpróbálom én is kivenni a részem a családi teendőkből.
Fazekas Nándor
