Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz

Az év rovara

2011. május 20. 18:36 // Forrás: MTI

A hétpettyes katicabogarat jelölte elsőként az év bogarának május 20-án, pénteken a Magyar Rovartani Társaság ülésén.

Az év madara, év fája, év vadvirága mintájára idén először létrehozott év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy-egy rovarra és a rovarvilágnak, mint a természet védelemre érdemes részének jelentőségére. Ezzel nemcsak az adott faj, annak élete, életkörülményei kerülnek előtérbe, hanem a rovar bemutatása a természeti folyamatok jobb megértését is elősegítheti.

Az osztrák és német rovarászok már több mint egy évtizede élnek ezzel a lehetőséggel. A hétpettyes katicabogarat (Coccinella septempunctata) Németországban 2006-ban választották az év rovarává.

Az év rovarát a Magyar Rovartani Társaság vezetősége választotta ki. A választás során több szempontot igyekeztek figyelembe venni. A kritériumok között szerepelt például, hogy a rovarnak szabad szemmel is felismerhetőnek, tetszetősnek, viszonylag közismertnek kell lennie. Fontos, hogy ismert legyen az életközösségekben betöltött helye, szerepe és lehetőleg legyen iskolai tananyag szereplője.

szerző

vehir.hu

további cikkek

A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra

A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. ma 12:51

Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra

Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? ma 12:51

Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd kultúra

Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd Egy csaknem 230 éves feliratot rejtő, befalazott falfülke tanúskodik a veszprémi várnegyed Kisszemináriumának gazdag múltjáról. Az elmúlt években megújított késő barokk épület hamarosan a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új otthona lesz, ahol díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet. ma 12:22

további cikkek

A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra

A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. ma 12:51

Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra

Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? ma 12:51

'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről kultúra

'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről Veszprém jó helyzetben van, de a város jövőjét nem elsősorban új épületekben és látványberuházásokban kell keresni. Dr. Alföldi György építész, urbanista szerint fontosabb kérdés, hogyan használja a város azt, amije már megvan, hogyan vonja be a veszprémieket a döntésekbe, és képes-e olyan belvárost kialakítani, ahol az emberek nemcsak áthaladnak, hanem szívesen maradnak is. A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke a Pro Bono Veszprémért Egyesület rendezvényén beszélt Veszprém adottságairól, modern építészeti örökségéről, a belvárosi kereskedelemről, a lakhatásról és a városfejlesztés új lehetőségeiről. ma 12:51

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.

MÉG NEM VAGYOK 18 ÉVES ELMÚLTAM 18 ÉVES