Sem a jövő évi londoni olimpiára, sem a decemberi világbajnokságra nem juthat ki a magyar női kézilabda-válogatott, miután a vb-selejtező szombati győri visszavágóján tragikus játékkal 27-22-re kikapott a német csapattól.
Fotó: MTI - A magyar Görbicz Anita (k) hagyja el pályát, mögötte a német csapat örül
A mérkőzésen csak fellángolásai voltak Mátéfi Eszter szövetségi kapitány együttesének, és a vendégek ezt remekül kihasználták.
A pekingi játékokon negyedik magyarok vb-ről utoljára 1990-ben, olimpiáról pedig 1992-ben hiányoztak, és ez a mostani óriási kudarc alapvetően meghatározza a női szakág közeljövőjét.
Női vb-selejtező, visszavágó:
Magyarország-Németország 22-27 (12-14)
Győr, Magvassy Mihály Sportcsarnok, 2700 néző, V: Abrahamsen, Kristiansen (norvégok)
gól: Görbicz 10/6, Vérten 3, Tomori 3, Szamoránsky 3, Szucsánszki 2/1, Hornyák 1, illetve Nadgornaja 8/3, Melbeck 4, Jurack 3, Wohlbold 3, Augsburg 2, Müller 2, Loerper 2, Althaus 2, Klein 1
A párharcot kettős győzelemmel, 53-46-os összesítéssel a német válogatott nyerte.
Az első meccset a németek 26-24-re nyerték, így kétgólos hátrányt kellett ledolgoznia a magyaroknak, máskülönben nem csak a decemberi, brazíliai vb-ről, hanem a jövő évi londoni olimpiáról is lemaradhattak. Akárcsak egy hete, megint a harmadik számú kapus, Pastrovics és a beállós Mayer maradt ki a keretből.
A találkozót a helyszínen tekintette meg Schmitt Pál köztársasági elnök és Borkai Zsolt, Győr polgármestere, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is.
A németeknél kisebb meglepetésre nem Englert, hanem Schülke kezdett a kapuban, ráadásul meglehetősen jól. Althaus góljára Vérten egyenlített a 4. percben. Keményen védekezett mindkét gárda, eleinte alig lehetett helyzetbe kerülni. Pálingernek szerencséje is volt, ha nem védett, akkor a kapufa mentett helyette. A 7. percben csak 2-2 találat esett.
A németek remekül tartották magukat, és a 9. percben 4-2-re megléptek. Mátéfi Eszter szövetségi kapitány több poszton is cserélt, mert az első sor nem pörgött igazán. A 12. percben sikerült utolérni a riválist Tomori bombája jelentette az 5-5-öt. Majd ugyanő megint beköszönt, és ezzel először vezetett a hazai együttes.
Éppen negyedórája ment az öldöklő küzdelem, amikor Szamoránsky beállós góljával 7-5 lett, vagyis ledolgozta összesített hátrányát a Mátéfi-alakulat. A németek hétperces gólcsendet zártak le egy szerencsés góllal, majd fordítottak is (19. perc: 7-8). A magyar kapitány időt kért.
Valamelyest jobb lett a játék, és megint fej fej mellett haladt a két együttes. 10-11-nél Szamoránskyt kiállították, ám Pálinger tartotta a lelket a többiekben. Melbeck is kiült a szünet előtt, ám ebben a szakaszban a vendégek növelték a különbséget (11-14), melyből Görbicz faragott büntetőből.
A második félidőre majdnem teljes sorcserét hajtott végre a kapitány, és a védekezési stílus is jelentősen átalakult, de ez a visszájára sült el. A németek 16-12-re elhúztak, és Tomorit is kiállították. Fokozatosan nőtt a különbség, és látszott, itt már csak a csoda segíthet.
Görbicz egy 0-4-es német rohamot zárt le, de változatlanul tragikus volt a játék. A 39. percben 20-13-ra vezettek az egyre lelkesebb és magabiztosabb vendégek, Pálingert pedig Herr váltotta a kapuban.
Mátéfi változatlanul kereste ütőképes csapatát, az átlövőjáték gyakorlatilag nem létezett, így aztán a németeknek védekezésben nem volt nehéz dolguk, Schülke is remekelt, ráadásul támadásban is szinte minden bejött nekik.
Negyedórával a vége előtt 15-23 volt az állás, azaz tízgólos hátrányt kellett volna ledolgozni. Krausét gyorsan kétszer is kiállították, de ez sem jelentett előnyt, mert az ideges és egyre bizonytalanabb együttes sorra adta el a labdát. Teljes volt a csőd.
Jellemző volt, hogy több szurkoló összecsomagolta a magyar zászlót, és csöndben vagy fütyülve figyelte tovább a vergődést. De voltak, akik hazaindultak...
Nyolc és fél perccel a vége előtt 18-25-nél Mátéfi időt kért, ám a németek nem lazsáltak, és az idő is nekik dolgozott. A végén Görbicz még a kaput sem találta el büntetőből.
A lefújáskor döbbent arcok tükröződtek vissza, a játékosok pedig sírva fogadták, hogy nincs tovább.
Ezzel eldőlt, hogy a csapat nem jut ki a decemberi brazíliai vb-re, és mivel onnan lehet olimpiai kvótát vagy kvalifikációs tornás helyet kiharcolni, így a londoni ötkarikás játékok lehetősége is elúszott.
Nyilatkozatok
Mátéfi Eszter, a magyar válogatott szövetségi kapitánya: "Ez egy nagyon fájdalmas kudarc, amelynek sok összetevője van. A németek ma egyszerűen jobbak voltak, és még szerencséjük is volt. Sikerült ránk erőltetni az akaratukat, és ahogy telt az idő, úgy lettek egyre magabiztosabbak. Becsülettel elvégeztük a munkát, ám a felkészülés során több zavaró tényező is akadt, amiről most nem szeretnék beszélni. Az én személyes sorsom itt másodlagos. Az biztos, a megbízatásom 2012-ig szól, de a szerződésben van egy olyan kitétel, hogy a szövetség és én is minden év július 1. és 15. között jogkövetkezmény nélkül felbonthatja azt."
Borkai Zsolt, a MOB elnöke: "Nagyon szurkoltunk a csapatnak, de nem sikerült. A németek jobbak voltak. Sajnos, most egy csapatunk kiszállt az olimpiai versenyből, pedig bíztunk benne, hogy a női kézilabda-válogatott ott lesz Londonban. Remélem, a sportágat vagy a szakágat ez a vereség nem veti vissza évekre. Bízom a férfi válogatottban!"
Sinka László, a magyar szövetség leköszönő elnöke: "Az biztos, hogy új korszak kezdődik, hiszen a válogatott 1993 óta minden világversenyen ott volt, többek között négy olimpián. Sajnálom, hogy nem sikerült túljutni a németeken. És azt is sajnálom, hogy sokan nem az összefogásért dolgoztak, hanem széthúzást erősítették, és zavart okoztak."
Ferling Bernadett: "Reméltem, hogy tudok segíteni, de nem sikerült. Egyszerűen a németeknek minden bejött. Jobban védekeztek, mint mi, jobban támadtak, és a kapusuk is remek napot fogott ki."
Herr Orsolya: "Iszonyúan fáj, hogy nem jutottunk ki a vb-re, és még a londoni olimpián sem játszhatunk. Amit a kapuból éreztem, hogy a németek jönnek és jönnek, lőnek, mert a védekezésben sok labdát szereztek. Nálunk meg nem volt folyamatos a játék."
Bulath Anita: "Nagyon keményen védekezett a német csapat, és az átlövéseket leszedték, leblokkolták. Szörnyű volt belülről átélni és látni, hogy lassan elmegy a meccs, és hiába küzdöttünk, nem ment."
Szamoránsky Piroska: "Eleinte még tudtam labdát kapni a védőfalban, de mivel az átlövéseink nem jöttek be, ezért rám is többet tudtak figyelni, és így lassan én is adós maradtam a gólokkal. Borzalmas érzés, hogy a következő két világversenyt, a vb-t és az olimpiát csak tévén nézhetjük."
