Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz

A kutyák ösztönös gondolatolvasók

2011. június 14. 17:56 // Forrás: MTI

A kutyák feltehetően velük születetten képesek olvasni az emberek gondolataiban - erre jutott egy amerikai kutatócsapat.

Egyfajta "ebtelepátia" létezését már korábban is feltételezték tudósok, illetve gazdik, mivel számosan tapasztalták, hogy kutyájuk kitalálja gondolataikat. A Florida Egyetem kutatói nemrégiben megerősítették a hipotézist egy kísérlettel.

Kutyákat és farkasokat engedtek élelmet kunyerálni embertől. Utóbbiból kettő alany közül választhattak az állatok: az egyik ember rájuk figyelt, a másik közömbös volt irányukban. Megmutatkozott, hogy bizonyos körülmények között még a farkasok is érzékelték az emberi figyelmet, a kutyák pedig náluk jóval határozottabban - adta hírül az amerikai Time magazin.

A tudósok szerint mindebből az következik, hogy a kutyák veleszületett képessége az emberi elme állapotának-hangulatának érzékelése, hiszen farkasok is képesek rá. Az is igaz, hogy ez a képesség erősödik, ha "embergazdag" környezetben él a kutya.

szerző

vehir.hu

további cikkek

A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra

A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. ma 12:51

Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra

Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? ma 12:51

Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd kultúra

Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd Egy csaknem 230 éves feliratot rejtő, befalazott falfülke tanúskodik a veszprémi várnegyed Kisszemináriumának gazdag múltjáról. Az elmúlt években megújított késő barokk épület hamarosan a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új otthona lesz, ahol díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet. ma 12:22

további cikkek

A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra

A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. ma 12:51

Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra

Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? ma 12:51

'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről kultúra

'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről Veszprém jó helyzetben van, de a város jövőjét nem elsősorban új épületekben és látványberuházásokban kell keresni. Dr. Alföldi György építész, urbanista szerint fontosabb kérdés, hogyan használja a város azt, amije már megvan, hogyan vonja be a veszprémieket a döntésekbe, és képes-e olyan belvárost kialakítani, ahol az emberek nemcsak áthaladnak, hanem szívesen maradnak is. A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke a Pro Bono Veszprémért Egyesület rendezvényén beszélt Veszprém adottságairól, modern építészeti örökségéről, a belvárosi kereskedelemről, a lakhatásról és a városfejlesztés új lehetőségeiről. ma 12:51

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.

MÉG NEM VAGYOK 18 ÉVES ELMÚLTAM 18 ÉVES