– Milyen elképzelései vannak az egyetem vezetését illetően?
– Alapvetően kétféle modell szerint vezetik az egyetemeket. Az egyikben az erős központi vezetés a szervezeti egységek, karok önállóságának visszaszorítását szorgalmazza, a másik végletben erős szervezeti egységek, erős karok működnek, és az első számú vezető megteremti a feltételeket, hogy ezek egymással összhangban, egy irányba haladjanak. Én az utóbbi modellt követem, mivel hosszú távú céljainkat kizárólag akkor tudjuk elérni, ha erős karaink vannak, akik egymást támogatva működnek. Feladatom az ehhez szükséges körülmények megteremtése.
– Van-e az előző egyetemi vezetésnek olyan koncepciója, amelyet szeretne továbbvinni?
– Egy egyetemet az elődök eredményére kell építeni. Minden korábbi rektori vezetésnek születtek hosszú távon hasznosítható eredményei, melyek megalapozták működésünket. Ettől függetlenül nekünk saját magunknak kell meghatározni a mai ismereteink és lehetőségeink között, milyen távlati célt szeretnénk elérni. Egy szervezet nem lehet eredményes azzal, hogy sodródik a világban, és mindenkihez igazodik. Tudnunk kell, mit akarunk. Ehhez két kulcsszó tartozik: célszerűség és fenntarthatóság. Ha bármelyik elem hiányzik, akkor hosszú távon súlyos problémák keletkeznek.
– Várhatóak változások a szervezetek életében?
– Egy szervezet akkor szolgálja a legjobban az egyetemet, ha hatékonyan működik abban a tevékenységben, amire az egyetemnek szüksége van. Ehhez a szervezettségen kívül bizalomra kell, hiszen gyakran több éves, vagy évtizedes folyamatok szolgáltatnak eredményt. Minden egyetemünk iránt elkötelezett munkatársunknak beosztástól függetlenül éreznie kell, hogy feladatát fontosnak tartjuk. Ennek a megvalósítása a vezető felelőssége, amihez megfelelő szervezeti struktúrát kell kialakítani.
– A Műszaki Informatikai Kar dékáni feladatait ki fogja ellátni a jövőben?
–A kar a korábbiakhoz hasonló eredményességgel fog tovább működni, ennek kulcsa az alapításkor kidolgozott alapelvek, amiket eddig alkalmaztunk és a jövőben is alkalmazni fogunk. Július 1-jétől a dékáni funkciót Lakner Rozália dékánhelyettes asszony fogja ellátni a dékáni pályázat lezártáig.
– Az oktatási reformokhoz hogyan tud igazodni a Pannon Egyetem?
– A felsőoktatás nagyon bonyolult rendszer, ezért bármilyen változtatás csak nagy körültekintéssel és korlátozott mértékben történhet. Most nyugodt, értékteremtő munkára van szükség. A felelős vezetők véleménye mellett különböző helyeken megjelennek nem megalapozott javaslatok a felsőoktatás átszervezésére vonatkozóan. Arra kell ügyelni, hogy ezek ne zavarják meg a figyelmünket, és haladjunk azon az úton, amely a céljaink felé vezet. Hazánkban az egyetemek száma (jelenleg 15) arányos az ország méretével, a hallgatók létszámával. Nem célszerű ezt drasztikusan megváltoztatni. A Pannon Egyetemet véleményem szerint markáns integrációs hatások nem érik, ettől függetlenül a felsőoktatás iránti felelősségünk alapján közreműködhetünk bizonyos oktatáspolitikai problémák megoldásában. Példaértékűnek tekintem nagykanizsai működési modellünket, amely összhangba hozza a helyi érdeket a minőségi képzéssel.
– Mik lesznek azok a feladatok, amelyeket rövidtávon meg kell oldaniuk?
– Az elmúlt időszakban a Pannon Egyetem nagyon sok európai uniós pályázatot nyert el. Más hazai intézményekben a fő projekteknél már az avatás is megtörtént, így használatba vették a beruházásokat. Van olyan projektünk, ami hivatalosan három éve elindult, és még csak a kezdeti lépésnél tart. Legelső feladatunk az lesz, hogy megvizsgáljuk, hol tart a teljesítés, ezek a források hol vannak, a hasznosítás arányos-e a költéssel. Kötelességünk, hogy minden rendelkezésre álló eszközt és forrást a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsunk az egyetem jövője érdekében. A célszerűséget és a fenntarthatóságot tartjuk szem előtt. Ehhez az is kell, hogy hallgatóink és munkatársaink jól érezzék magukat az intézményben. Fontosnak tartom, hogy munkatársaim barátságos körülmények között végezhessék munkájukat, ennek vannak szervezeti vonatkozásai, de ide tartozik a munkahelyi környezet is.
– Mire van szükség a fenntarthatósághoz és a fejlődéshez?
– Az egyetem sokkomponensű, összetett rendszer. Vannak hallgatóink, kiváló oktatóink, kutatóink, kutatási és innovációs feladataink, valamint kötelezettségeink a város és a régió iránt is. Ez az öt komponens határozza meg az egyetemet. A hallgatókkal kapcsolatban fontos cél, hogy ne csak diplomát kapjanak, hanem alapozzuk meg sikeres szakmai pályájukat is. Munkatársaink számára fontos, hogy biztosítsuk a szakmai előmenetelt, ismerjük el a nemzetközi szintű teljesítményt. Az egyetem működésénél fontos, hogy gazdaságilag stabil legyen. Az innovációs tevékenységünknek a versenyszférához kell kapcsolódnia. Egyetemünk székhelye egy szép történelmi város, mely kiváló teret biztosít intézményünk működéséhez, ezért kötelességünk fejlődését támogatni. Az itt felsorolt komponensek együtt biztosítják egyetemünk fenntarthatóságát.
– Hosszú távon milyen célok fogalmazhatóak meg?
– Az előzőekben megfogalmazott célok mellett szeretnénk, ha az egyetem karai a saját pályájukon egyre több területen kerülnének a nemzetközi élvonalba. Ez a folyamat hazai és nemzetközi eredményeinket is befolyásolja, hiszen így például könnyebben jutunk nemzetközi cégek innovációs feladataihoz, vagy elérhetjük azok telephelyeinek a régióba helyezését. Fontos, hogy a Pannon Egyetem szervezetében is nemzetközivé váljon.
– Négy év múlva milyennek szeretné látni a Pannon Egyetemet?
– Szeretném, ha ez a folyamat mérhető módon megvalósulna, kimutathatóvá válna, hogy a nemzetközi versenyben előre léptünk. Nemzetközi konferenciák színhelye, vagy azok központja legyen az egyetem. A nemzetközi tudományos élet meghatározó helyszínévé váljunk, és talán a legfontosabb az, hogy a hallgatóink sikerein keresztül ez a folyamat visszaigazolódjon.
