Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Vonalak mentén, szabadon

2011. július 31. 16:38
Ismét nagyot dobott a Művészetek Háza. Nem mindennapi felhajtás közepette mutatták be a Három Bill kiállítást.

A megszokottól eltérően hatalmas protokoll színesítette a három svájci – nagyapa, fiú, unoka – konstruktivista tárlatának bemutatását a Vass Gyűjteményben. Volt ott diplomata, multicég-vezér, városvezető, svájci művészettörténész, és a hozzájuk tartozó csillogó-villogó társaság. Ritkán láthattunk kiállítás megnyitón Veszprémben ennyi aranyórát, hiperokos telefont, kamerát.

Nem véletlenül, hiszen az E-on és az Audi által támogatott tárlat sem mindennapi. Max Bill, Jakob Bill és David Bill alkotásai ritkán látogatnak hazánkba. Ezért is számít igazi kuriózumnak a mostani bemutató.


Jakob Bill és Vass László

A nagyapa – Max Bill – világhírű svájci építész, képzőművész, formatervező, tipográfus, művészetpedagógus, művészet-teoretikus volt. A 20. századi művészet egyik legnagyobb egyénisége, a konstruktivista művészet egyik legnagyobb hatású alkotójának számít. A fiút – Jakob Billt – eredetileg az archeológia és a művészettörténet érdekelte, és csak ezután fordult a képzőművészet, a geometrikus művészet felé. Az unoka – David Bill – szobrász. Plasztikáival tudatosan reagál nagypapja és édesapja művészetére.

Ahogy említettem, nem szokványos a kiállítás. Tehát a csendéletek, figurák szerelmesei biztos meglepődnek az első pillanatban, ha nincsenek tisztában azzal, mi is az a konstruktivizmus. Az bizony a formák, a terek, az egyensúly, a nyugalom világa. Geometriai formák színekkel kiegészítve. „...a mértani alak a rajz lényege. A mértan – a térnek, a tér arányainak és kapcsolatainak tudománya – mindig is a festészet alapvető szabálya volt. A mértan az a képzőművészetnek, ami a nyelvtan az irodalomnak.” (Apollinaire)

Nem kell feltétlenül szeretni a három Bill kiállítását. De megnézni érdemes. Megnézni, figyelni, reagálni.
 

Pethő Imre
Kovács Bálint
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. ma 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? ma 12:51 Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd kultúra Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd Egy csaknem 230 éves feliratot rejtő, befalazott falfülke tanúskodik a veszprémi várnegyed Kisszemináriumának gazdag múltjáról. Az elmúlt években megújított késő barokk épület hamarosan a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új otthona lesz, ahol díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet. ma 12:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.