A megszokottól eltérően hatalmas protokoll színesítette a három svájci – nagyapa, fiú, unoka – konstruktivista tárlatának bemutatását a Vass Gyűjteményben. Volt ott diplomata, multicég-vezér, városvezető, svájci művészettörténész, és a hozzájuk tartozó csillogó-villogó társaság. Ritkán láthattunk kiállítás megnyitón Veszprémben ennyi aranyórát, hiperokos telefont, kamerát.
Nem véletlenül, hiszen az E-on és az Audi által támogatott tárlat sem mindennapi. Max Bill, Jakob Bill és David Bill alkotásai ritkán látogatnak hazánkba. Ezért is számít igazi kuriózumnak a mostani bemutató.
Jakob Bill és Vass László
A nagyapa – Max Bill – világhírű svájci építész, képzőművész, formatervező, tipográfus, művészetpedagógus, művészet-teoretikus volt. A 20. századi művészet egyik legnagyobb egyénisége, a konstruktivista művészet egyik legnagyobb hatású alkotójának számít. A fiút – Jakob Billt – eredetileg az archeológia és a művészettörténet érdekelte, és csak ezután fordult a képzőművészet, a geometrikus művészet felé. Az unoka – David Bill – szobrász. Plasztikáival tudatosan reagál nagypapja és édesapja művészetére.
Ahogy említettem, nem szokványos a kiállítás. Tehát a csendéletek, figurák szerelmesei biztos meglepődnek az első pillanatban, ha nincsenek tisztában azzal, mi is az a konstruktivizmus. Az bizony a formák, a terek, az egyensúly, a nyugalom világa. Geometriai formák színekkel kiegészítve. „...a mértani alak a rajz lényege. A mértan – a térnek, a tér arányainak és kapcsolatainak tudománya – mindig is a festészet alapvető szabálya volt. A mértan az a képzőművészetnek, ami a nyelvtan az irodalomnak.” (Apollinaire)
Nem kell feltétlenül szeretni a három Bill kiállítását. De megnézni érdemes. Megnézni, figyelni, reagálni.
