Visszavonul Radulovics Bojana, a Dunaújváros női kézilabdacsapatának emblematikus játékosa.
"A gerincem már nem bírja. Fennáll a veszély, hogy ha rosszul esek, olyan súlyos sérülésem lesz, hogy nem tudok többet lábra állni. Ezt nem kockáztathatom. Olyan vagyok, hogy ha pályára lépek, akkor száz százalékot szeretnék nyújtani. Ez már nem lehetséges. Sajnálom, mert egy-két évet még szerettem volna játszani" - nyilatkozta a 2000-ben olimpiai, 2003-ban világbajnoki ezüstérmes kézilabdázó.
Sérülésével kapcsolatban elmondta, hogy a gerinccsigolyái között nincs már elegendő zselés anyag, így a csigolyák egy erős behatásra összecsúszhatnak, és ettől a lába mozgásképtelenné válhat.
"Komoly edzések alkalmával eleve tapasztaltam egy zsibbadó érzést, és tényleg nem kívánok azzal a tudattal játszani, hogy komoly bajom is lehet" - tette hozzá.
A szabadkai születésű átlövő szerepelt a jugoszláv, majd a magyar válogatottban, utóbbiban 69-szer lépett pályára és 464 gólt szerzett. A Subotica, a Sombor, a Radnicki Beograd (a belgrádi klubbal 1991-ben KEK-et nyert), majd a spanyol Valencia után került Magyarországra, a zalaegerszegi Caola SE-hez. Egy év után Dunaújvárosba igazolt, ahol számos sikert ért el: 1998-ban EHF Kupát, 1999-ben pedig Bajnokok Ligáját és európai Szuperkupát nyert többek között. A dunaújvárosi csapattal négyszeres magyar bajnok (1998, 1999, 2003, 2004) és ötszörös Magyar Kupa-győztes (1998, 1999, 2000, 2002, 2004). Később a Győrhöz igazolt, amellyel 2007-ben MK-t nyert. Két szezon kihagyása után 2009 őszén tért vissza Dunaújvárosba, és egészen mostanáig játszott ott.
A válogatottal a 2000-es sydneyi olimpián, és a 2003-as horvátországi világbajnokságon ezüst-, a 2004-es hazai rendezésű Európa-bajnokságon pedig bronzérmes lett. A 2003-as vb-n, a 2004-es athéni olimpián - amelyen ötödikként végzett a csapat - és a 2004-es Eb-n egyformán gólkirálynő lett. Tavaly az elmúlt évtized legjobb női játékosának választották Magyarországon.
Visszavonulása után a nevét viselő kézilabda-akadémiát vezeti Dunaújvárosban.
