Brit női szakszervezetek rögtön szervezkedésbe is fogtak annak elérésére, hogy ne kelljen a mindennapos munka során ilyen cipőt hordaniuk. Az „ugyanazért a munkáért ugyanannyi fizetést” mozgalom mellett új szervezkedés indulhat a férfiakéhoz hasonló lábbeli érdekében is – legalábbis a Brit Szakszervezetek Szövetsége azt tűzte a zászlajára, hogy a nőknek bizonyos, – reprezentációs funkcióval is rendelkező – munkakörökben se kelljen magas sarkú cipőt hordaniuk.
A váltás leginkább a stewardesseket és az üzleti életben az értékesítés területén dolgozó nőket érintené leginkább, akiknek nem ritkán írásban is szerepel a munkaszerződésükben a kellően reprezentatív jellegű ruházat viselése, így a magassarkú cipőé is. Az érdekvédelmi szervezetek nem a teljes tiltást, hanem a választás lehetőségét kívánják elérni: minden munkavállaló nő maga dönthesse el, hogy munkavégzéséhez magas sarkú, avagy lapos talpú lábbelit hord.
A leginkább esztétikai szempontok miatt viselt, legalább öt centiméteres sarokkal rendelkező cipők a legutóbbi kutatások során kockázatosnak bizonyultak, mivel a láb egyes területein ilyen lábbeliben a normálisnak mondható nyomás hétszerese érvényesül, s ez akár a vádli izomzatának rövidüléséhez is vezethet.
A szakszervezeteknek más érveik is vannak: a magas sarok kiváltotta, a női lábakat érintő egészségügyi problémák Nagy-Britanniában évente összesen akár kétmillió táppénzen töltött munkanapot is jelenthet, amely a kormánynak fontmilliókba kerül.
Egészségügyi szempontból az öt centiméternél magasabb cipősarok számít a kifogásolható kategóriába, mindazonáltal csak gyakori viselés esetén.
A sarok a lábfejhez viszonyított állandó magas pozíciója hosszú távon a vádli izomzatának rövidülését is kiválthatja, amely további, a térdet is érintő problémákhoz vezethet.A szakemberek az extrémebb esetekben tapasztalható csípőficam kialakulását és a krónikus gerincproblémákat is a gyakran viselt és túl magas sarkú cipellők számlájára írják.
