Itt születtünk, a Dózsavárosban, egy szép családi házban. Egy hete aztán fogtak minket, és elvittek, kitettek. Fél napot voltunk a tűző napon, amikor egy kedves család befogadott minket. Hívták az állatvédőket, akik mindent megígértek, de semmit sem tettek. Azonban a háziak vettek nekünk finom tápszert, fecskendőt, mert bizony mi még csak így tudunk enni.
Azóta naponta négyszer etetnek. Kialakítottak nekünk egy kis védett kuckót, ahol jókat pihenünk, alszunk. Már tudunk lépcsőn járni, felmászni a teraszra– és le. Megerősödtünk.
Befogadóink sajnos nem tudnak megtartani minket, ezért kérem a tesóm nevében Önöket, fogadjanak be minket. Családot, otthont keresünk.
Én Amazon vagyok, bátor felfedező, húgom Szűzike csendes, szemlélődő. Várjuk a szerkesztoseg@vehir.hu-ra a komoly érdeklődőket.
